Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
660 FARKAS KATALIN vezetésével jött létre. Az említett politikusok nyilvánosan hangoztatták, hogy az emigráció helytelenítette a Határozati Párt vezérkarának országgyűlési politikáját. Ezzel azt igyekeztek sugallni — nem alaptalanul —, hogy az emigráns vezetők elképzeléseinek ők a valódi képviselői. Az eseményről az 1861 decemberében és 1862 januárjában Brüsszelben, Jósikánál tartózkodó Podmaniczky számolt be Kossuthnak, és egyűttal kérdőre is vonta a volt kormányzót, adott-e valamilyen megbízást Madarászéknak. Kossuth válaszában közölte, hogy augusztusban járt nála a szélsőbal egy küldöttje, és utána levelet is kapott a csoportosulástól, de azóta nem hallott felőlük, a bizottmány így tudta nélkül jött létre. Kossuth azon állítása, hogy augusztus óta nem is hallott Madarászék csoportjáról, nem fedi a valóságot. Szeptember végén ugyanis két hosszú levélben adott általános tájékoztatást Szilágyi Virgilnek a Magyarország jövőjét illető kérdésekről, nyilván a szélsőbaloldali politikus előzetes kérésére. Első levelében kifejtette azt a meggyőződését, hogy Magyarország sorsa teljesen az olasz szándékokon múlik. „Fegyvert fog-e a magyar, vagy kénytelen-kelletlen kialkuszik az osztrákokkal, egyenesen Turintól függ." - írta Szilágyinak. A második levelében pedig — talán önmagát is győzködve —, igyekezett alátámasztani, hogy Olaszországnak szüksége van a magyarokra. Ismét kitért arra, hogy a magyarok néhány héten belül 200 ezer fős segítséget tudnak nyújtani olasz szövetségesüknek, ami ráadásul Ausztriát gyengíti.12 0 1861 decemberében — éppen Podmaniczky brüsszeli tartózkodása idején —, a szélsőbal egy küldöttje személyesen is megbeszélést folytatott Kossuthtal.12 1 A volt kormányzó tehát nem fedte fel a szélsőbalhoz fűződő kapcsolatát Podmaniczky előtt, éppen úgy, ahogyan Szilágyiéknak sem szólt a határozati vezérkar egyes politikusaival való érintkezéseiről. Annyiban azonban valószínűleg joggal utasította vissza Podmaniczky számonkérő mondatait, hogy a szélsőballal nem konspirált, csak fogadta azok kezdeményezéseit, és általános felvilágosításokat adott nekik elképzeléseiről. Ugyanakkor szemrehányásokat tett Podmaniczkynek és társainak, amiért utasítása ellenére nem siettek ők kapcsolatba lépni a szélsőballal. Podmaniczky, válaszában azzal indokolta az együttműködés mellőzését, hogy a szélsőbal számos politikusa kétes hírnévnek örvend. Szóbeszédekre hivatkozva kijelentette, hogy Kállay a szabadságharc idején komáromi kormánybiztosként sikkasztott, Szilágyinak „nincs jelleme", Vay Mihály12 2 pedig „mindig részeg". Nem tartotta megbízhatónak Madarász Józsefet és Vidacs Jánost sem, ugyanakkor együttműködési készségét fejezte ki Böszörményi Lászlóval, Várady Gá-120 HL IV 19. 120. cs. Kossuth - Szilágyi, 1861. szept. 28., Kossuth - Szilágyi, 1861. szept. 30. Az idézett leveleket a rendőrség 1864 tavaszán, az Almásy - Nedeczky-féle összeesküvés leleplezése után kobozta el Szilágyi Virgiltől. 121 MOL R 90. 3921. Kossuth - Jósika, 1862. jan. 1. A lap tetején a következő mondat olvasható: „Más levél írattatott a szélsőbal küldöttjével történt értekezésről." Az említett levél nem található meg Kossuth iratai közt. 122 Vay Mihály (1824-1899) a reformkorban a bécsi hadmérnöki akadémián végzett, majd hadnagyként szolgált a császári seregben. Harcolt a szabadságharcban, ahol századosi rangot ért el, de 1848 végén sebesülés miatt nyugalmazták. 1861-ben a szélsőbal képviselőjeként vett részt az országgyűlésen. (Nagy I.: Magyarország családai i. m. XIV 104.)
