Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591

SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 5 99 séggel lehetett volna megváltoztatni. Az országgyűlésnek egyszerű többséggel kellett volna kijelölnie az alkotmányos törvényeket. A megye a diétákon részt vevők biztonságát is szem előtt tartotta, ezért kimondták, hogy senkit felszólalása vagy szavazata miatt bántódás nem érhet, a mentelmi jogot pedig csak akkor lehet felfüggeszteni, ha a követ a büntetőtör­vénykönyv hatálya alá eső bűnt követ el. Többször előfordult, hogy az országgyűlési követeket a kormány címekkel vagy hivatalokkal megvásárolta, így gyengítve az ellenzéket. A megye ezért tör­vénybe kívánta iktatni, hogy országgyűlési követ a diéta berekesztése utáni há­rom évben nem viselhet „Királyi Hivatalt vagy dignitast", és ilyen típusú tiszt­séget viselő személy nem is lehet országgyűlési követ. Hasonlóan a követek füg­getlenségét célozta az a javaslat is, amely országszerte felbukkant az észrevéte­lek közt, és amely kimondta, hogy a követek megválasztására a kormány által kinevezett és annak érdekeit képviselő főispánnak semmilyen befolyása nem lehet. ,,A' Nemesség' Lustrája és Gyakorlása, úgy a Bandériumok felől"2 2 A nemesi felkeléssel foglalkozó törvénycikkelyek sok lehetőséget szolgál­tattak volna a liberális gondolatok megjelenítésére, országszerte tapasztalható volt azonban, hogy a nemesség nem kívánt lemondani a vérrel való adózásról, és magát továbbra is meghatározó erőnek tartotta az ország haderejében. Bár a vérrel adózás gondolatát minden tekintetben idejét múltnak szokták elkönyvel­ni, ha jobban megvizsgáljuk, a modern sorozott hadsereg is azokon az alapokon nyugszik, amelyekhez a nemesség 1830 táján ragaszkodott. Zemplén megye Barta István által elavultnak tartott2 3 javaslata szerint a mai állandó hadsereg szerepét töltötte volna be a korban a tizenkét éven át katonáskodó, jól kikép­zett, többnyire jobbágyokból álló haderő, a nemes ifjak pedig fiatal felnőttként vonultak volna be két évig tartó kiképzésre, amely után bizonyos időszakon­ként hadgyakorlatokon vettek volna részt. Somogy nemessége és az operátumot kidolgozó báró Pászthory Menyhárd javaslatai a hadsereg kiképzésének területén valóban elavultak voltak. Az ész­revételek a nemesség kötelességével kapcsolatban azt tartalmazták, hogy a ne­mesek évenként kéthetes hadgyakorlaton vegyenek részt 18 és 50 éves koruk között, valamint minden öt jobbágytelek után kötelesek kiállítani egy katonát, ,,a' nemesség költségén állítandó regementek [...] mellyekkel a' banderialis és portalis katonaság helyett kívánja a' rendes katonaságot szaporítani, éppen tzéllal ellenkező lévén, ezért el sem fogadtatván." Háború esetén a nemesség személyesen köteles felkelni és csatlakozni az állandó portalis sereghez, amelynek tagjait a földesúr szereli fel. A szabad kirá­lyi városok ötven fő után kötelesek kiállítani egy gyalogos és egy lovas katonát. Minthogy az évenkénti hadgyakorlatok helyszínét a megyék választanák ki, 22 SML IV 1. d. Somogy megye... 81-84. 23 Barta I.: A fiatal Kossuth i.m. 121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom