Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
594 JUTAI PÉTER azonban előfordulhat, hogy az uraság csak a jobbágyok miatt nem tudja kivágatni erdejét, vagy éppen azok faizási joga miatt nem tud az „erdő mívelés elébbre menni." A kisebb haszonvételekkel kapcsolatban a megye teljes szabadságot kívánt adni a jobbágyoknak, bár meglepő módon a harmadik törvénycikkellyel kapcsolatban csak azt kívánja engedélyezni, hogy a jobbágy bármikor főzhessen — megfelelő díj ellenében — pálinkát, hogy saját szükségére bármikor behozhasson bort és hogy boltot nyithasson. Az országos bizottság korlátozásait egyébként elfogadták - az ötödik cikkelyben viszont már meg kívánják engedni, hogy a jobbágy akár örökre megvehessen bármilyen kuriális haszonvételt. A jobbágyok adózására nézve a megye a kilenced eltörlését kívánja, a kieső bevételek pótlását pedig úgy gondolják megoldhatónak, ha a földesúr megkapja a jobbágyok telki állományának kilenced részét - úrbéres szőlő esetén is szántóföldben.6 A fonyást, méh-, bárány- és gidadézsmát, csirke, kappan, tojás, borjú és vaj utáni adót a közös legelő felosztásával együtt meg kívánják szüntetni, mivel hasonlóan a kilencedhez, miattuk ,,a' jobbágy sok vexának van kitéve". A robot, mint láttuk, kényes kérdés volt, a vármegye több engedmény megadására is hajlott, de a robot kötelező megváltását ellenezte - viszont, amint majd Somssich országgyűlési felszólalásában is előkerül, a robot önkéntes megváltását a megye törvénybe kívánta foglalni.7 A robottal kapcsolatban lényegtelen pontok mellett azt iktatták a javaslatba, hogy a túlmunkára kötelezést büntetni kell, és hogy meg kell adni a lehetőséget, hogy a jobbágy és a földesúr egymás közt megegyezzenek a robot megváltásáról. Nem láttak semmi kivetnivalót abban sem, hogy a jobbágy a legnagyobb munkák idején (aratás, kaszálás, szüret) kényszerül kettősrobotot végezni, azaz nem heti egy, hanem két napot az uraságnak dolgozni. Végül a megye javasolta a hosszú fuvar és az úrbéres (kötelező) vadászat megszüntetését, és azt, hogy a jobbágyok csak a közeli erdőből származó fát legyenek kötelesek összehordani. A községek belső elrendezéséről szóló cikkely nem tartalmaz figyelemre méltó változtatásokat, az uraság hatalmát kívánják gyöngíteni azáltal, hogy a községek jegyzőiket maguk választhatják, a bíróválasztást pedig úgy kívánják szabályozni, hogy a földesúr három jelöltet legyen köteles állítani, és azok közül választhasson a község. Az utolsó, hetedik cikkelyt, amely a feudális állam egyik bevett intézményét, az úriszéket szabályozta, a megye teljes egészében el kívánta törölni, mivel ,,a' józan igazságnak alap értelme ellen van." Az úrbéri törvényt módosító javaslatok utolsó két pontja a jobbágyoknak adott két elvi engedményt foglal magában. Az első kinyilvánítja a jobbágyok személyének teljes függetlenségét („a' jobbágy az örökös tutelától felszabadíttasson [...] minden keresetét és ügyét maga személyében és nevében folytathassa"), a második pedig lehetővé kívánja tenni, hogy a nemtelenek nemesi földet birtokolhassanak, azzal a megkötéssel, hogy ezek a földek akkor sem lehetnek adókötelesek, ha nemtelen birtokolja őket. A megszorításban alighanem a ne-6 A megoldás érthető, ha figyelembe veszzük, hogy a szőlőmüvelés szakembereket kíván, a szántóföldeket viszont robotban bárki művelheti. 7 ,,a' robotnak váltságát megrendelni nem lehet, — szabad lévén ez iránt is a magános alku"
