Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 5 93 hogy javaslatuk megvalósulása esetén a katonaság addigi természetbeni ellátását pótolni kell, ez pedig az adók emelése nélkül nem lehetséges. A megye másik javaslata a hadseregre való alkalmazása annak az alapelvnek, amely az ország egységesítését fogalmazta meg. Más területeken is találkozni fogunk olyan észrevételekkel, amelyek jól láthatóan ebből a megfontolásból erednek, például az egységes mértékrendszer bevezetése vagy a különböző hatáskörökkel rendelkező bíróságok számának összevonással, beolvasztással történő csökkentése. Az igazságszolgáltatás uniformizálásának jegyében mondta ki a megye, hogy békeidőben a katonaság a rendes törvényszékek hatásköre alá tartozzon. „Az Urbariom tárgyai körül"5 Az adóügyi munkálat megtárgyalása után másodikként az úrbéri javaslat került a megye elé. Az operátum lehetőséget kínált a feudális rendszer alapjának, az úr és jobbágy közötti függőségi viszony megszüntetésére. Mint látni fogjuk, a megye észrevételei között a jobbágy-földesúri kapcsolat lebontását célzó minden megoldási mód helyet kapott, vagyis a terhek egyszeri, örökre történő megváltása, a birtokbírhatás jogának és a haszonélvezet adásvételének lehetősége is. A bizottság az adóügyi tárgyhoz hasonlóan minden területen igyekezett enyhíteni a jobbágyok helyzetén, elősegíteni gyarapodásukat és kivonni őket a földesúri „örök tutela" alól. A költözködés könnyítésére szolgált a megye azon javaslata, miszerint a jobbágy bármikor elköltözhet, ha más hajlandó átvenni haszonvételét - pontosabban hajlandó megvenni azt, mivel a megye a telkek haszonvételének korlátlan adás-vétele mellett foglalt állást. Sőt, a törvénymódosítás szerint a jobbágy örökre megveheti földesurától a telek haszonvételét és azzal teljesen szabadon rendelkezhet. Ehhez a paragrafushoz kapcsolódva mondták ki azt is, hogy a földesúrnak is joga legyen megvenni a jobbágy földjét, ha a vele járó adókat hajlandó átvállalni. A jobbágy biztonságát szolgálják azok a javaslatok, amelyek kimondják, hogy tilos szétszórni telki állományukat, szőlőiket, rétjeiket négyszögölben kell kimérni, hogy a sok különböző mértékegység nehogy visszaélésekre adjon alkalmat. A jobbágy és földesúr között komoly feszültségeket okozott a legelőhasználat, mivel a földesúr vagy hatalmas csordákat hajtatott ki az osztatlan legelőre, vagy (a gyapjútermelés fellendülésének korszakában vagyunk) juhnyájai „nyírták le" a legelőket úgy, hogy a szarvasmarhák már nem tudtak legelni. Az elmérgesedett helyzet megoldására javasolta a megye a közös legelő kiparcellázását, jobbágyonként legföljebb tizenhat holdat engedélyezve. A legelők kimérése mellett az erdők felosztása is bekerült a módosítások közé, két holdban maximalizálva az egy telekhez tartozó erdő nagyságát. A megye az erdők felosztásával a legelő-elkülönzéshez hasonlóan gyakorlati megfontolásokat követett, indoklása szerint a jobbágyoktól semmi esetre sem szabad elvenni az erdőt, 5 SML IV 1. d. Somogy vármegye... 19-24.
