Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
592 JUTAI PÉTER tagja pár szóban kitért a deputáció alapelveire,2 majd néhány mozzanatot emelt ki az egyes operátumokkal kapcsolatban. A pár perces bevezető után került sor az adóügyi munkálatra tett észrevételek ismertetésére. „Adó és Biztossági Tárgyak"3 A bizottság alapelveit olvasva és figyelembe véve, hogy az adóügy mind a megyegyűlések során, mind pedig az országgyűlési utasításban kiemelt helyet kapott, némileg csalódottak lehetünk, ha megvizsgáljuk a megye észrevételeit, mivel a teljeskörű közteherviselés nem szerepel a javaslatok között. A törvény felépítése folytán első helyre kerültek azok a paragrafusok, amelyek magukban hordozták a lehetőséget, hogy a nemesség könnyítsen a jobbágyságra nehezedő adóterheken. Bár az igazán forradalmi gondolat a közteherviselés igenlése lett volna, a rendek minden területen igyekeztek a jobbágyokra nehezedő terhek csökkentését elérni. Szorgalmazta a megye, hogy az adók kirovása évenként történjen, ne három évre előre, és hogy békeidőben csökkenjen a hadiadó összege. A háziadóról, amely komoly terheket jelentett a jobbágyság számára, a bizottság és a megye kimondta, hogy háromnegyed részét a nemességnek át kell vállalnia a jobbágyoktól.4 Noha a megye nemessége a teljes közteherviselésre nem szánta el magát, a részleges közteherviselés bekerült a javaslatok közé, a fejadó fizetése mellett azonban ,,a' Nemesi jószágot tsak országos segedelemmel lehet terhelni, és semmi szín alatt más adó alá vetni [...] nem szabad" - vagyis elutasították annak a lehetőségét, hogy a nemesi birtokok után adózni kelljen, hasonlóan a jobbágyok földjeihez, amelyek a jobbágyok esetében bizonyos adók alapját képezték. A biztossági munkálattal kapcsolatban a megye két jelentős észrevételt fogalmazott meg. Az országra igen komoly terhet rovó katonatartási kötelezettségeken úgy kívántak változtatni, hogy a katonaság beszállásolása azonnal szűnjék meg, és a hadsereg kaszárnyákban kerüljön elhelyezésre. A laktanyák felépítéséhez szükséges összeget egyszeri országos felajánlással kívánták előteremteni. Érdekes módon a megye Zemplénhez hasonlóan nem gondolt arra, 2 ,,A' Megyebeli Választmánynak Munkállódásába ezen előre fel állított Alap igazságok szolgálván, azok következő módon hagyatnak helyben hogy azon alapos álkotmányos Törvényeken kívül, mellyek a' Király 's Nemzet közt lévő öszve köttetési, 's Költsönös igazakat, és kötelességeket magokba foglalják, és a' mellyek minden esetre változhatatlanul maradjanak, se Tanátskozás Tárgyává ne vétettessenek, egyébb Tárgyakat, 's idő lelkére ügyelveleg szélesebb ki teijedésre, és tellyes szabadsággal olvassanak elö Magyar nyelven az észrevételek, nem tsak a' jelenkornak, hanem a' jövendőségnek hasznára is." Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár (a továbbiakban SML) IV 1. b. 1831:2272 3 SML IV 1. d. Somogy vármegye követi utasításai az 1832. évi országgyűlésre. 11-18. 4 A megelőzőekben többször láttuk, hogy nincs egyértelmű utalás arra, hogy a nemesség bármilyen njódon is megpróbálta volna megváltoztatni az észrevételeket a megyegyűlések során. Az adóügyi operátumhoz kapcsolódik egy dokumentum, amely bizonyítékul szolgálhat, hogy a nemesség csupán tudomásul vette az észrevételeket. A november 5-i nagygyűlés előtt ugyanis a főispánhoz folyamodott a „Nemes Curialisták Közönsége", hogy a főispán vetesse tárgyalás alá azt a törvényjavaslatot, amely szerint a nemesség köteles fizetni a háziadó háromnegyedét (SML IV 1. a. 1832:3223). A nagygyűlésen — bár Somogyban a gyűlések jegyzőkönyve nem tekinthető naplónak — valószínűleg elő sem vették az egyszer már lezárt operátumot. Nem tudunk válaszolni a kérdésre, hogy a nemesi kurialisták miért nem a nagygyűlésen próbálkoztak a törvényjavaslat módosításával, miért a főispán segítségét akarták igénybe venni.
