Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
A HAZAI JOGI TUDOMÁNYOSSÁG FEJLŐDÉSE 579 kultúrpolitika a történeti és a praktikus jogtudományok egységét hirdette és a történeti-jogi szemléletet nemcsak az örökös tartományok, hanem Magyarország Egyetemén is uralkodóvá tette5 9 . Heinrich Siegel, Ernst Schwind, Arnold Luschin, Joseph Unger és mások fejlesztették ki most már a jogi historizmusnak azt a válfaját, amelynek alapkövein a birodalmat alkotó népek önálló nemzeti jogfejlődésének gondolata még egy ideig hajótörést szenvedett. így hazánkban a 90-es évek elejéig elodázták a magyar jogtörténet önállóságának elismerését. Az adott körülmények tüzetesebb vizsgálata alapján vált tehát érthetővé, hogy nálunk a 60-as évek hazafias (egyetemi) megmozdulásai ellenére csak az ún. európai jogtörténet léphetett a német birodalmi jogtörténet (a Deutsche Reich- und Rechtsgeschichte) helyébe60 . Jogi historizmusunk hangos hazafiaskodásának a rövidesen jelentkező enerválódását pedig csupán a hazai történeti jogi iskola romantikus túlzásainak kritikátlan hirdetése takarhatta el átmenetileg. Az akadémiai nagyjutalomra érdemesített Dósa Elek, valamint a konzervatív gondolkodású Cziráky Antal, Tóth Lőrincz, és a Frank Ignácz örökébe lépő Wenzel Gusztáv tanításai fémjelzik nálunk ezt a módfelett ellentmondásos szellemi áramlatot a 19. század második felében. Az Egyetemen főként az igen sokrétű előadóként ismert Wenzel Gusztáv képviselte ezt a romantikus nacionalista eszmékkel átszőtt történeti jogi irányzatot és nagy gyakorisággal aposztrofálta az „üdvös tanítások" ősforrásait (Savigny) is. így az udvarhűségben kipróbált61 Wenzel kezében korszerűtlen „vezéreszmék" gyűjtőhelyévé lett a végre hivatalosan is elismert jogtörténettudomány.62 Wenzel sokrétű irodalmi és forrásfeltáró tevékenységét egyaránt jellemzi ugyanis a történeti-jogi iskola ősforrásainak a kritikátlan felmagasztalása, és a magyar jogi historizmus romantikus nacionalizmusának az újjáélesztése. Akifejlett történeti-jogi irányzat hatása a magyar jogtudományok fejlődésében igen sokrétűen jelentkezett a megkésett polgári átalakulás évtizedeiben. így a jogi historizmus, illetve a jogtörténettudomány szférájában a történeti-jogi eszmék egyfajta sajátos másodvirágzása következett be, és ennek kísérő jelenségévé lett a tudománytalan romantika. Nem véletlen tehát, hogy a történeti-jogi eszmék hatása alatt születő jogtörténettudomány az Egyetem falain belül eleve kö-59 Vö. Pauler Tivadar-. Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez. (1878) 303-306. 60 Ld. e sorok írójától: Historische Unstände der Entstehung der selbständigen ungarischen Rechtsgeschichtswissenschaft. In: ANNALES Univ. Sc. Budapestinensis. Sectio Iuridica XV (1973) 49-85. Vö. Sashegyi Oszkár-. Iratok a magyar felsőoktatás történetéből 1849-1867. In: Felsőoktatástörténeti tanulmányok 3. sz. Bp. 1974. 325-327.pp. 61 Ld. a Theresianumban eltöltött éveket, a német birodalmi jogtörténet tanítását, ill. az „Ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázatát", stb. illetően: Degré Alajos: A magyar jogtörténetírás keletkezése és fejlődése a dualizmus korában. In: Értekezések 1867-1968. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Bp. 1968. 296-298., Csizmadia Andor: A magyar állam- és jogtörténettudomány, ih. (1972) 34-35., Pál, Horváth: Hauptrichtungen der Rechtsgeschichtsschreibung zur Zeit des Dualismus. In: Die Entwicklung des Zivilrechts in Mitteleuropa (1848-1944). Herausg. Andor Csizmadia etc. Bp. 1970. 44-45. 62 Ld. e sorok írójától Az önállósuló jogtörténettudomány jellemzőit, in: Tudománytörténeti és módszertani kérdések (1974) 238-260. alapján. Ismert művein túl ld. továbbá a kéziratos hagyaték (Egyetemi Könyvtár MS В 163., MTA Könyvtár MS 5355, 28-32., Orsz. Széchenyi Könyvtár Act. Hung. 641.) anyagát.
