Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
578 HORVÁTH PÁL a Pesti Hírlap hasábjain.5 2 Az 1848-49-es forradalom, és a magyar függetlenségi harc viharaiban „sok alaki részletről fontoskodva megszerkesztett" egyetemi reformtervezet közvetlen hatása is kitapintható az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének elképzeléseiben. A megújuló világgal való óhajtott párbeszéd egyik utolsó kísérlete volt tehát az Eötvös-féle egyetemi reformokkal való kapcsolat, a szellemi válság kiteljesedése azonban már elodázhatatlan maradt Frank Ignácz számára5 3 .Testamentumával viszont Frank olyan értékeket hagyott ránk5 4 , amelyekből a hazai történeti-jogi koncepció ősforrásait is meglehetős pontossággal szemrevételezhette a tudomány. A hazai (nemzeti) jogtörténet önálló tudománnyá válása és a pozitivista jogtörténet szerepe Az állam- és a jog fejlődésének módszeres történetkritikai vizsgálatában felhalmozott eredmények nyomán a 19. század első felében már kialakultak a feltételek a jogtörténettudomámy hivatalos elismerésére. Ennek ellenére a pesti egyetemen csak egy sikertelen kísérlet ismeretes a diplomatika, a címertan és a magyar jogtörténet bevezetésére a konzervatív beállítottságáról ismert gróf Cziráky Antal kinevezett egyetemi elnök részéről (1828) a Karon5 5 . Valójában tehát csak a neoabszolutizmus ideiglenes intézkedései, illetve az 1855. évi tanterv alapján vonult be a jogtörténet5 6 a Pesti Egyetem Jogi Karára, de ez sem hozhatta még a nemzeti jogtörténet hivatalos elismerését. A befolyásos udvari tanácsadók (Jarcke, Phillips) hatása alatt születő 1855-ös osztrák birodalmi (egyetemi) tanterv — Eckhart találó kifejezésével élve — valójában a megkésett polgári átalakulás örökének a neoabszolutizmus által történt végrehajtását jelentette.5 7 Ez a tanterv pedig az 1848-as forradalmak által meghirdetett tanszabadság (Lehrfreiheit) kisajátítását, illetve a tanszabadság rendjébe ágyazott konzervatív ihletésű kultúrpolitika uralomra juttatását hozta. Az alapjaiban mégis korszerűsítető58 és birodalmi törekvéseket kifejező 52 Ld. Pesti Hírlap 1847. szept. 10. °3 Ami végülis a történeti-jogi irány hazai megteremtőjének a halálához vezetett. A valódi okok új forráskritikai feltárását ld. a szerzőtől. A Frank hagyaték művelődés- és jogtörténeti jelentősége. In: Egyetemtörténeti tanulmányok. Adalékok a modern felsőoktatási rendszerek kifejlődéséhez. Bp. 1973. 124-126. 54 Ld. uo. (1973) 256. Vö. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár története Bp. 1966. 325. 55 Úgymond, hogy abból „rendkívül üdvös következmények várhatók a jövendő országgyűlésekre", ld. Eckhart Ferenc: im. (1936) 329. 56 Ld. Az 1855. szeptember 27-i legfelsőbb elhatározás a jogi oktatás reformjáról. Österreichische Staatsarchiv, Allgemeine Verwaltungsarchiv. Nr. 1099. nyomán Lentze, H.: Universitätsreform (1962) 362-367 Horváth Pál\ Egyetemtörténeti Tanulmányok (1973) 410-416. 57 Ld. Eckhart Ferenc: A jogi oktatás reformjának a múltja. In: A magyar felsőoktatás. Az 1936. évi dec. 10-től 16-ig tartott országos Felsőoktatási Kongresszus munkálatai. Szerk. Mártonffy K. Bp. 1937. 14-15. 58 A tartalmi előrelépést kiemelte már Komis Gyula-. Magyarország közoktatásügye a világháború óta. Bp. 1927. 23-25. Vö. Csizmadia Andor-. A magyar jogi felsőoktatás fejlődése, in: Felsőoktatási Szemle XVII. (1969) 10. sz. Uő.: Eötvös József kultiészkormányzati és jogalkotó tevékenysége. In: Gazdaság- és Jogtudomány V (1971). 3^1. sz,. 299-300.
