Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
576 HORVÁTH PÁL nése között — bár a hivatalos (katedra) jogtudomány bástyáin kívül rekedve — jogi historizmusunk üjabb progresszív útkereséseivel is számolni kell.4 3 A korábbiakban vizsgált konzervatív romantika is kitermelt pl. egy hatásában nem jelentéktelen historikus jogi nézőpontot Magyarországon, bár azt tudományosan megalapozni a későbbi idők epigonjainak sem sikerült. Sőt, a romantika és a liberális jogi historizmus útkeresései nyomán a 19. század első felében a módszeres történetkritika prioritását követelő törekvések is feltűntek. Jelesül az ún. történeti-jogi iskola magyarországi változatának a fellépéséről van itt szó, amelynek a Kelemen Imre, Szlemenics Pál és mások által fémjelzett első hullámát követte a tudós Frank Ignácz életműve. Ez utóbbi pedig elvitathatatlanul tudományos alapokat teremtett a hazai történeti-jogi szemlélet számára — igaz eredetileg — a magyar magánjog keretein belül.4 4 Az az életmű ugyanis, amelyet Frank Ignácz Savignyvel szinte egyidejűleg alkotott a magyar feudális magánjog hiteles feldolgozása volt, ugyanakkor a kútfők történetkritikai vizsgálatára alapozva maradandó szolgálatot jelentett a 19. század második felében végre önállósuló jogtörténeti kutatásoknak. Franknak a korabeli katedra-jogtudomány szintjét messze meghaladó életműve a kutató-elemző történeti módszertan következetes alkalmazása által lett a tudományos előrehaladás eszközévé annak ellenére, hogy az egészében szemben állt a történelmi jog gyökeres megváltoztatásával. Csak a megkésett polgári átalakulásunk közelségében, illetve a forradalom alatt mutatkozott egy szűk rés ebben az életműben a „szükséges javítások" (reformok) elfogadása révén, de ez sem módosíthatta az alapvetően múltba tekintő történeti-jogi koncepciót. A tudományos megismerés azonban — mondja joggal az idevágó állásfoglalás — „nemcsak a tárgyában különbözik a köznapi megismeréstől, hanem a módszerében is.4 5 Módszertanilag pedig nem vitás, hogy a Frank életmű a modern jogtörténettudomány meghatározó jellegű alapanyagának (a feudális jognak) a feltárásához vezetett. Ismeretes, hogy a tudós Frank Ignácz nyomán hazánkban is kiteljesedő történeti-jogi irány szoros szellemi kapcsolatban állt a porosz-német talajon fogant ősforrásokkal,4 6 és alkotó fellépésére is a már önállósuló magyar magánjog 43 Ide tartozik a liberális jogi historizmus, a reformértelmiség, ill. a jogösszehasonlítás képviselőinek a törekvése. Ld. e sorok írójától: A magyar jogi historizmus fejlődésének a problémái, ih. (1980) 133-136. 44 Ld. az idevágó újabb kutatási eredmények (Asztalos László-. A magyar burzsoá magánjog rövid története. In: Polgári jogi tanulmányok I. Bp. 1970. 29-30., Nizsalovszky Endre: Frank Ignácz, a jogtörténeti iskola és a szabadságharc. In: Jogtörténeti Tanulmányok III. Bp. 1974. 192-212., Horváth Pál: Frank Ignácz történelmi szerepének a megítéléséhez. In: Acta Fac. Univ. Sc. Budapestinensis XIV (1972) 14-15. alapján. 45 Ld. Földesi Tamás- A megismerhetőség modern problémái (1971) 58. 46 Bár ez az életmű soha egyetlen utalást nem hagyott hátra konkrétan Friedrich Carl v. Savignyra. Ld. Pólay Elemér-. Der Einfluss der Besitzlehre Savignys und Jehrings auf die Literatur der ungarischen Zivilistik im XIX. Jahrhundert. In: Einzelne Probleme der Rechtsgeschichte und des römischen Rechts. Acta Jur. Et. Pol. Szeged. XVII. (1970). 82-83. Vö. Pál, Horváth: Kultur- und Rechtsgeschichtliche Rolle der hauptstädtischen Frank Bibliothek, In: Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa Red. K. Kovács. III. Bp. 1979. 177-180.
