Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
50 TAKÁCS TIBOR vizsgálatát. A polgármester szerint ez „legalábbis különös", mivel Járossy testületi tagként közvetlenül is betekinthetett volna a város ügy- és pénzkezelésébe, „amennyiben a városi ülésekre eljárt volna, mert két év alatt mindössze egy képviselőtestületi közgyűlésen és egyetlen egy szakosztályi ülésen vett részt".86 Bencs Kálmán polgármesternek 1933-ban is arra kellett kérnie „a képviselőtestület minden tagját, hogy [a város gazdálkodására vonatkozó] esetleges kifogásaikat a közgyűlés színe előtt szíveskedjenek bejelenteni, hogy azokra ő, mint elnök szintén a közgyűlés színe előtt adhassa meg a választ. "8 7 A város fejlődésének irányáról és mikéntjéről szóló elgondolások tehát többnyire más helyeken fogalmazódtak meg, az erről szóló viták is más fórumokon, döntően a helyi sajtóban folytak le. A képviselőtestület a városgazdálkodás alapvető kérdéseiben is egyre inkább a tanácsra illetve a tisztviselőkre hagyatkozott, és passzivitásával hozzájárult ahhoz, hogy a város gazdálkodásának ügye kizárólag a városi apparátus ügyévé váljon. Elitcsoportok a helyi döntéshozatali mechanizmusban A képviselőtestületi közgyűléseken egyre kevesebb mód adódott az ügyek részletes és érdemi megvitatására, aminek következtében az elvileg csak a véleményezés jogával rendelkező szakosztályok szerepe mindinkább megnőtt. Azzal ugyanis, hogy a közgyűlési határozatok egyre inkább a bizottsági véleményeknek feleltek meg, a szakosztályok gyakorlatilag magukhoz ragadták a döntési jogosítványt. „A város dolgai voltaképpen az előkészítő bizottságokban dőlnek el, és éppen ezért kell alaposan megválogatni azokat, akikre az előkészítés döntően jelentős munkáját bízza a képviselőtestület" — olvasható egy 1918-as tudósításban.8 8 Ennek fényében még inkább érthető, hogy a képviselőtestületi tagok miért mutattak olyan nagy érdeklődést a tisztújítások és a választások iránt. Nemcsak azért, mert egy városatya ekkor érezhette leginkább, hogy szavazatának súlya van, hanem azért is, mert a képviselők érzékelték, hogy az ügyek érdemben már szakosztályi, sőt hivatali szinten eldőltek, így tisztában lehettek a választások fontosságával. A választások, különböző posztok betöltése iránt megnyilvánuló érdeklődés emellett azzal is magyarázható, hogy ez a terület nyújtott lehetőséget a csoportérdekek legközvetlenebb érvényesítésére.8 9 Nem elsősorban a politikai csoportokra kell elsősorban gondolni: a pártpolitika nem volt döntő befolyással a közgyűlési munkára, mivel rendezett tanácsú városként a nyíregyházi képviselőtestületnek eleve nem voltak politikai funkciói, a dualizmus évtizedeiben a politikai pártok még a helyi választásokba sem nagyon folytak bele. (Egyedül a központi választmány tagjainak megválasztása volt pártpolitikai játszmák tárgya.) Szilárd keretek között szerveződő, pártszerű városházi ellenzék akkor 86 SZSZBL V B. 181. 46. köt. Kgy. 395/1920. 87 SZSZBL V B. 181. 69. köt. Kgy. 306/1933. 88 Nyírvidék, 1918. jan. 4. 2. 89 A személyi politika előtérbe kerülése természetesen nemcsak Nyíregyháza képviselőtestületének működésében játszott nagy szerepet. Vő. Kiss István: Csongrád megyei város közigazgatása. Pécs, Pécsi Egyetemi Nyomda, 1935. 89.
