Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 51 sem alakult ki, amikor a városvezetéssel élesen szembenálló személyek nagyobb számban foglaltak helyet a képviselőtestületben. Ilyen volt a Nádasy testvérek által vezetett klikk a századelőn, vagy Erdős Bertalan és társai tevékenysége az 1910-1920-as években. Az 1930-as években a testületben számottevő ellenzék nem voltjelen: „Itt nincsenek pártok, itt nincs szélsőjobb és szélsőbal. Itt nincs vihar, nincsenek szenvedélyek. Itt nem mímelnek kis parlamentet. Az egész városházát szörnyű unalom üli meg." Csak egyetlen városatya, a „Kisrassay"-nak csúfolt Szűcs Jenő ügyvéd képviseli „a vérbeli ellenzéket".9 0 Szervezetszerűen a kormánypárt is csak ritkán jelent meg a közgyűléseken. Ritka kivételt jelentett például, hogy 1935-ben a Nemzeti Egység Pártja helyi szervezete terjesztett elő javaslatokat, amiket a közgyűlés Szabolcs vármegye törvényhatóságához továbbított.9 1 A képviselőtestület működése a nyilas ellenzék 1939-es megjelenésével vált valamelyest élénkebbé. Jelenlétük a kormánypártot is nagyobb aktivitásra sarkallta, Bertalan Kálmán frissen megválasztott országgyűlési képviselő például hangsúlyozottan a Magyar Elet Pártja célkitűzéseit ismertetve szólalt fel a városi közgyűlésen.9 2 A közgyűléseken megtartott név szerinti szavazások lehetőséget nyújtanak arra, hogy viszonylag pontosabb képet alkossunk a nyíregyházi városi eliten belüli érdekviszonyokról. Természetesen csak azokat a szavazásokat tudtam figyelembe venni, ahol az előterjesztést nem egyhangúlag fogadták el, illetve az ellenszavazatok száma nem volt elenyésző. 1900-ban öt szavazást tudtam megvizsgálni, ebből egy esetben semmilyen szignifikáns különbséget nem lehet felfedezni az igennel és a nemmel szavazók összetételében, a többi esetben azonban jellegzetes eltérések figyelhetőek meg. A Korona szálloda ügyéről már volt szó, így most csak azt emelem ki, hogy Baumeiszter Ernő és Márkus Jenő bérlet-átruházási kérelmét a gazdák és az iparosok egységesen elutasították, és azt a városi tisztviselők mellett csak az értelmiség nagyobb része támogatta.93 A Koronát elsősorban látogató, illetve oda vendégeket elszállásoló intelligencia abban volt érdekelt, hogy a bérlőcsere minél hamarabb megtörténjen, míg a gazdák és az iparosok esetében ilyen szempont nem jelentkezett. Ok úgy gondolták — a későbbiek fényében teljes joggal —, hogy a nagy forgalmat biztosító szállodáért nagyobb díjat is lehet kérni. Az Orosi utca keleti végét egy magántulajdonban lévő telek vágta el az Orosi úttól, így a városból a község felé csak nagy kerülővel lehetett közlekedni. A város ezért utcanyitás céljára megvett egy 980 négyszögöles területet 6 ezer koronás vételárért, amit 77 képviselő megszavazott, 22 nem. Az ellenzők kivétel nélkül választott képviselők, szinte valamennyien evangélikusok, és nagy részben gazdák. Az utóbbiak birtokai ugyanis a várostól nyugatra és délre helyezkedtek el, kelet felé nem nagyon jártak, így közvetlen érdekeltség hiányában csak pénzkidobásnak 90 Keletmagyarország, 1932. máj. 7-13. 5. 91 SZSZBL VB 181. 74. köt. Kgy. 412/1935. К 14482/1935. 92 Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1939. júl. 2. 2-3. 93 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 77/1900. К 4522/1900.
