Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539
FESTETICS GYÖRGY PÉNZÜGYI HELYZETE 1782 ÉS 1818 KÖZÖTT 543 évben az uradalmak összes befizetése krajcárra (továbbiakban: xr) pontosan 169 562 ft 25 xr volt, s ebből mindössze 12 362 ft 40 xr-nyi összeggel részesedett a soproni pénztár.16 A fenti példák azt mutatják, hogy Festetics pénzügy-igazgatása az 1780-as években egyrészt hierarchizált, másrészt a kor nagybirtok-igazgatási gyakorlatának általános jegyeit tükrözi. Az alsóbb szinten elhelyezkedő uradalmi pénztárak diárium jellegű nyilvántartásokat vezettek terményforgalomról, értékesítésről, bérletről, hitelnyújtásról, stb., míg a hitelpénztárak és az agentiális pénztárak csakis hitel- és készpénzforgalommal kapcsolatos ki- és befizetéseket végeztek, illetve regisztráltak.1 7 A készpénzforgalomról készített év végi elszámolás Festetics György idejében már magyar nyelven készült, jóllehet az 1780-as évekből még találunk német nyelvű mellékleteket, táblázatokat.1 8 1790 után azonban az adminisztráció nyelve egyöntetűen magyar lett, s a nyilvántartási rendszer bevételi (perceptio) és kiadási (erogatio) oszlopai lebontva, tételesen tüntették fel a különböző pénzmozgásokat. Lényeges megjegyeznünk, hogy a számtartók a hitelfelvételek, a kamat- és tőketörlesztések összegét és terminusát, csakúgy mint a Festetics által nyújtott hitelekből származó kamat vagy tőkehozadékokat külön vezetett Status Passivus és Status Activus jegyzék alapján végezték.19 A passzívákat pénztárak szerint csoportosítva regisztrálták, először feltüntetve a hitelező nevét, majd a hitelfelvétel dátumát, a kamatszintet (4-6%), a devalváció után a valorizált tőkeösszeget, a törlesztési határidőket, végül a kifizetett kamat- és tőkeösszegeket. Az adott év összesítésében pénztárak szerinti bontásban is megadták a főösszegeket. A Status Activus pénztárak szerinti bontásban előbb az adós nevét tartalmazta, majd a következő rovat a hitelfelvevő lakhelyét. Ezután a hitelfelvétel ideje következett, majd pedig az aktív adósság összege, továbbá a hitel összegére megállapított kamatszint (4-6%) szerepelt. Ezután következett a „cursus" vagy a „bécsi skála" rovata,20 majd a törlesztési határidők. 16 MOL Festetics Levt. P 235 141.cs. ff. 420^20v. Az ezüst alapú konvenciós pénzláb 1740-es bevezetésétől fogva ekkoriban lrajnai vagy német forintot (ft) 60 krajcárral (xr) számoltak, s bár papírpénz is forgalomban volt, ez idő tájt az ún. „bankócédulákat" meghatározott pénztáraknál még be lehetett váltani ezüstre. Ennek megfelelően az adminisztráció ekkor még nem tett különbséget az ezüst- és a papírpénz között, egyedül a körmöci aranyat kezelték külön, amennyiben valamilyen pénzforgalmi ügyletet arannyal bonyolítottak le. 17 Az általános igazgatási gyakorlathoz vö.: Vári A: i.m. 8-9., 19-20. A fenti gyakorlatra találunk hasonló példát az Eszterházy család zólyomi ágának birtokigazgatási rendszerét tekintve is, amint ezt az özv. Eszterházy Károly grófné szül. Lymburg-Styrum Amáliához (1723-1799) intézett magyar nyelvű (!) tiszti kimutatások, táblázatok is igazolják: MOL Eszterházy Levt. P 1290 П. 24. 6. es. 18 Az adminisztráció nyelvezete a kor sajátosságainak megfelelően ma már kicsit nehézkesnek tűnik: „Nagy Méltóságú Gróf Tolnai Festetics György Obrist-Lieutenant Ur Keszthelyi, és Sopronyi Crediti Cassainál Anni 1788 Januarius Holnapnak Első napjátul fogva, s utolsó Decemberig volt Bes Ki- adásokról, s ezek lehajolása után kész pénzben lévő Maradékokról való Esztendőbeli Extraxtus: nem különben fellebb emiétett Esztendői Keszthelyi Jeles Majorátus Administratiórul való Relatiónak Liquidatiója." MOL Festetics Levt. P 235 141. cs. f. 420. 19 A legkorábbi táblázatos kimutatás „Passive Schulden Stand" megnevezéssel 1788-ból áll rendelkezésünkre. Az irat érdekessége, hogy Festetics György német nyelvű megjegyzéseit és külön számításait is tartalmazza. MOL Festetics Levt. P 246 4. cs. 5-6. ff. 37-47. 20 Forrás: Vargha Gyula: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére és a hazai pénzintézetek négy évtized alatti működésére. Bp. 1885. 10. Az 1812. augusztus 1-én kiadott pénzügyi pátens kimondta, hogy az 1799 január után keletkezett adósságok kiegyenlítése so-
