Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539
544 KURUCZ GYÖRGY Adminisztrációs technikai szempontból figyelemre méltó, hogy az 1810-es évektől a nyilvántartást végző exactorok a hitelfelvétel ideje szerint lajstromozták a passzívákat és az aktívákat, s nem az összeg nagysága, vagy éppen alfabetikus rend szerint. Az 1814/15. évi nyilvántartásból példát véve a keszthelyi hitelpénztár aktívái közt található a legkorábbi hitelfelvétel, mégpedig 1768. szeptember 14-ről. A lakóhely feltüntetése nélkül szereplő Bárány Sándor 100 ft hitelt vett fel még Festetics György apjától 6%-os kamatra. Az átszámítási rovatban is ugyanez az összeg szerepel, vagyis változatlanul ezüstben tartották nyilván a követelést. A kamatfizetési rovatokat üresen hagyták, s a záró rovatban továbbra is 100 ft tőkeösszeg szerepel. Minthogy valaki egy piros x-et tett Bárány Sándor neve elé, s közel ötven éves követelésről volt szó, anélkül, hogy valaha is törlesztett volna az illető, bátran megkockáztathatjuk a következtetést: ez az adósság évtizedek óta behajthatatlan volt.21 A pénzügyi nyilvántartás változásaival kapcsolatban egyébként (formai követelmények, számviteli rovatok, „bécsi skála" bevezetése, stb.) nem maradtak fenn központi utasítások. Tény azonban, hogy 1782 után nagyságrendekkel megnő a birtokigazgatással, a pénzügyi adminisztrációval kapcsolatos iratanyag, ami feltétlenül azzal magyarázható, hogy az apai örökség átvétele után Festetics György, aki korábbi hivatali szolgálatai alapján képzett pénzügyi szakembernek tekinthető, egyre pontosabb és részletesebb adatokat várt el birtokai működéséről.2 2 Ezt erősítik meg a hitelpénztárak éves összesítései, de találunk példát arra is, rán az ú.n. bécsi skálát kell alkalmazni, tehát a papírpénznek az ezüsthöz mért havi árfolyamához kellett szabni a hitelforgalomban szereplő összegeket 1811 márciusával bezárólag. Minden pénzbeli szerződést, mely 1799 előtt kelt, a bankócédulák helyett bevezetett új váltójegyek (Einlösungscheine) névértékében kellett törleszteni, akár bankócédulában, akár aranyban, akár ezüstben került sor a pénzügyletre, kivéve, ha a szerződés pontosan rendelkezett a törlesztés pénzneméről. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a pátens rendelkezései milyen súlyos anyagi következményekkel jártak a néhány száz vagy ezer forintot hitelező személyek, a korabeli „kisbefektetők" esetében. A bécsi kurzus pontos árfolyamát ekkor már a hírlapokból is meg lehetett tudni. A csekély számú magyar nyelvű hírlap közül a Magyar Kurír heti rendszerességei közölte a változó árfolyamot. Az 1813. július 6-i szám közlése szerint „100 Forint Conventiós pénz 155 és 5/8 Váltó Czédulában". Egy hónappal később 1813. augusztus 7-én már 174 és 5/6 volt az átváltási arány. Öt évvel később, a Magyar Kurír 1818. március 31-i száma szerint „száz forint húszas pénzért adtak váltó czédulában március 27-én 274 1/3 forintot". Az államcsőd részleteihez, a pátensek szövegével és kurzustáblázattal lásd még: Paul Stiassny: Der österreichische Staatsbankrott von 1811. Wien-Leipzig 1912. A Status Activus fenti rovatában feltüntetett árfolyamváltozás függvényében fennmaradó tőkeösszegek illusztrálására vegyünk két példát a keszthelyi crediti cassa adatai közül, mégpedig két nevesebb személy, Liebbald Gyula állatorvos, georgikoni professzor és szakíró, illetve Berzsenyi István, a költő rokona esetében. Forrás: MOL Fest. Levt. P 236 24. cs. f. 57v. Név : Felvétel ide je Összeg Ka ma t Kurzus Skálára redukálva Fennmaradó töke Liebbald Gyula 1806. dec. 8. 100 ft 5% 184 54 ft 20 xr 54 ft 20 xr Berzsenyi István 1808. ápr. 14. 6 000 ft 6% 212 2 830 ft 11 xr 2 830 ft 11 xr 21 MOL Festetics Levt. P 236 24. cs. ff. 57v-58. Festetics adott évben jegyzett 171 000 ft-os kintlévőségéből kerekítve 74 000 ft volt behajthatatlan. 22 Túl azon, hogy Festetics Görgy a Theresianum elvégzése után a Magyar Kamaránál, illetve Zágrábban hivatalnokoskodott, bizonyára nem volt véletlen, hogy könyvtárában fellelhetők voltak kora elismert közgazdasági és pénzügyi szakíróinak művei. így pl. Thomas Mortimernek Johann Andreas Engelbrecht fordításában Grundsätze der Handlungs-, Staats- und Finanzwissenschaften címmel 1781-ben Lipcsében kiadott műve éppúgy, mint Adam Smith klasszikus nemzetgazdasági munkájának három egymást követő német nyelvű kiadása. Philipp Engel Klipstein Lehre von der
