Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
450 KLANICZAY GÁBOR Az újabb kanonizációs eljárást kihirdető pápai rendeletre, mint erre Krafft is utal bevezetőjében, a nagy egyházszakadás második évében került sor.4 2 Az egész nyugati kereszténységet felkavaró és sokkoló kettős pápaválasztás az 1378-1379-es esztendő meghatározó tényezőjévé tette a két pápa — a római VI. Orbán és az avignoni VII. Kelemen — közötti döntés kényszerét, s egyúttal a két pápa diplomáciai manővereit, melyekkel további támogatókat, párthíveket próbáltak lekötelezni. Ebben a kontextusban kell értelmezni azt, hogy VI. Orbán pápa 1379. június 1-én kelt rendeletével eleget tesz a magyar királyi ház régóta ismételt kérelmeinek, és új tanúkihallgatást kezdeményez IV Béla király lánya, Margit szentsége ügyében. VI. Orbán legfőbb erőfeszítései közé tartozott, hogy biztosítsa a Magyarországon — és ekkor már Lengyelországban is — uralkodó Anjouk szövetségét. Nem sokkal megválasztása után, 1378 májusában nyíltan szembefordult I. Johanna nápolyi királynővel, azzal fenyegette meg, hogy — élve a Szentszék Nápoly fölötti hűbérúri jogával — megfosztja koronájától, és kolostorba küldi. A pápa Johannával szemben annak unokatestvérét, a Nagy Lajos magyar király udvarában tartózkodó Durazzói (Kis) Károlyt szemelte ki a nápolyi trónra, ez lett egyben a Nagy Lajos királlyal kiépítendő egyre szorosabb szövetség kiindulópontja is.4 3 1378 decemberében VI. Orbán diplomáciai tárgyalások folytatása céljából Magyarországra küldte Pileus de Prato bíborost, aki 1379 első hónapjaiban itt tartózkodott, s egyúttal Prágába is ellátogatott.44 Nyilvánvalóan az ő előkészítő közvetítése nyomán került sor 1379 februárjában a cseh trónt nem sokkal korábban elfoglaló, s a római király címét is viselő IV Vencel találkozására Nagy Lajossal. A Zólyom várában tanácskozó Lajos és Vencel ebből az alkalomból ünnepélyesen kinyilvánította közös szándékát VI. Orbán támogatására, egyúttal megerősítették Mária és Luxemburgi Zsigmond eljegyzését, és minden valószínűség szerint már itt megállapodtak Durazzói (Kis) Károly nápolyi trónigényének támogatásában.45 Mindezt Lajos részéről hamarosan tettek követték, még ebben az évben hadsereget küldött Durazzói (Kis) Károly vezetésével Itáliába, melynek a Velence elleni hadműveleteken túl VI. Orbán támogatása és a Nápollyal kapcsolatos hatalmi szándékok érvényesítése is a feladatai közé tartozott. A Margit szentté avatásával kapcsolatos újabb vizsgálat 1379. június 1-i elrendelésére ezeknek az itáliai hatalmi viszonyokat hosszú időre meghatározó 42 A történeti helyzet általános leírását 1. Karácsonyi János-. Magyarország és a nyugati nagy egyházszakadás. Nagyvárad 1885.; Áldásy Antal: A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. 1378-1389. Bp. 1896.; Howard Kaminsky: The Great Schism. In: New Cambridge Medieval History VI. Ed. Michael Jones. Cambridge 2000. 674-696. 43 Anna Maria Voci: Giovanna I d'An gib e l'inizio del grande scisma d'Occidente. Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken 17. (1995) 178-255.; vö. Áldásy A.: A nyugati nagy egyházszakadás i. m. 78-79. 44 Áldásy A.: A nyugati nagy egyházszakadás i. m. 120.; Fraknói Vilmos: Magyarország összeköttetései a római Szent-Székkel. Bp. 1901. 283-285. 45 Karácsonyi J.\ Magyarország i. m. 10-11.; Áldásy A.: A nyugati nagy egyházszakadás i. m. 135.; Magyar diplomáciai emlékek az Anjou-korból I—III. Szerk. Wenzel Gusztáv. Bp. 1874-1876. III. 183.
