Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
KÍSÉRLETEK ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT SZENTTÉ AVATÁSÁRA 451 eseményeknek a sodrában került sor. Bár csupán Erzsébet anyakirálynő neve hangzott el a Margit szentté avatását kérelmezők sorában, joggal feltételezhetjük tehát, hogy a magyar királyi háznak tett pápai gesztus valójában a Nagy Lajossal kötött életfontosságú szövetség megerősítéséhez kívánt hozzájárulni. Abban a tényben, hogy VI. Orbán pápa közvetlenül megválasztása után újra felkarolta a domonkos apácává lett magyarországi királylány szentté avatási ügyét, nagy szerepe lehetett annak is, hogy közvetlen környezetében, nemzetközi támogatásának megszervezésében igen nagy szerepet játszott a Domonkos-rend nagy tekintélyű prófétája, a domonkos harmadrendi Sienai Katalin, aki ez ügyben 1379 elején a magyar királyhoz is intézett egy külön levelet, s korábban, 1375-ben írt már Nagy Lajos anyjának, Erzsébet királynőnek.46 Sienai Katalin és köre — mindenekelőtt gyóntatója, Capuai Rajmund, aki 1380-tól a Domonkos-rend magister generálisa, s a prófétanő leveleinek többségét lejegyző Stefano Maconi47 — minden bizonnyal tudott arról, hogy az itáliai domonkos konventek templomaiban (Firenzében, Perugiában és Trevisóban) esetleg már a 14. század közepén, de 1368-tól kezdődően már dátummal is ellátva megjelentek olyan freskók és táblaképek, amelyeken Árpád-házi Margitot a szentként tisztelt domonkosok sorában, vagy még különlegesebb módon, Szent Ferenchez hasonlóan stigmákkal ábrázolták. Boldog Margit stigmatizált hírének szerepe lehetett abban, hogy Capuai Raimund közlése szerint 1375-ben Sienai Katalin hírül adta neki, hogy egy elragadtatása alkalmával megkapta Krisztus szent sebeit.48 Amikor tehát a Domonkos-rendi tanácsadóktól körülvett és a magyar ügyekben különösen járatos VI. Orbán pápa újabb vizsgálat lefolytatását rendelte el Árpád-házi Margit ügyében, akkor nem csupán egy megnyerni kívánt szövetséges dinasztikus kultuszával kapcsolatos kérelmét támogatta, hanem egyúttal a Domonkos-rend egy még nem hivatalos de széles körben elterjedt kultuszát is, amely Itáliában a 14. század utolsó harmadában egyre népszerűbb lett. Vegyük most szemügyre a VI. Orbán pápa által kinevezett szentté avatási vizsgálóbizottság tagjait is. VI. Orbán pápaságának legelső kezdeményezései közé tartozott, hogy — kiegyensúlyozni kívánva a bíborosi testület vele szembeforduló frakcióját — 1378. szeptember 28-án 29 új bíborost nevezett ki. Az új kinevezettek között volt a legfőbb magyar egyházi méltóság, a korábban zágrábi püspöki tisztet viselő, és 1378. augusztus 16-án esztergomi érsekké választott Demeter. О a pápától a Sancti Quatuor Coronati bíborosi címét nyerte el, meghagyva, hogy Magyarországon maradva továbbra is betöltse az esztergomi érsekség tisztét.49 Mint alább Krafft meggyőző érvekkel igazolja, Demeter lehe-46 Sziénai Szent Katalin: Levelek. Bp. 1983. 821-825. (357. sz.), 335-338. (145. sz.). — Sienai Katalinnak VI. Orbán környezetében játszott politikai szerepéről 1. Renate Blumenfeld-Kosinski: Poets, Saints and Visionaries of the Great Schism, 1378-1417. University Park, PA 2006. 46-56. 47 A Sienai Katalin körül kialakult csoportról 1. David Movrin: The Beloved Disciple: Stephen Maconi and St. Catherine of Siena. Annual of Medieval Studies at CEU. 10. (2004) 43-53. 48 Minderről bővebben 1. Klaniczay T.: A Margit-legendák i. m.; Klaniczay Gábor: Képek és legendák Árpád-házi Szent Margit stigmatizációjáról. In: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Kiállítás a Keresztény Múzeumban, 2000. június 1. Katalógus. Szerk. Cséfalvay Pál és Kontsek Ildikó. Esztergom 2000. 36-54. 49 Aldásy A. : A nyugati nagy egyházszakadás i. m. 96-97.; Wertner Mór: Adalékok Demeter bíboros esztergomi érsek életrajzához. Századok 38. (1904) 800-802.; Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp. 1970. 149.
