Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
KÍSÉRLETEK ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT SZENTTÉ AVATÁSÁRA 449 ményezéshez kapcsolódhatott az is, hogy Erzsébet anyakirályné 1343. évi itáliai zarándokútja során Rómában a Szent Péter bazilikának egy olyan oltárterítőit adományozott, melynek hímzésein Szent Péter és Pál, valamint Szűz Mária, továbbá a magyar-Anjou családi szentek (István, Imre, Toulouse-i Lajos, László és Erzsébet) társaságában ott látható az akkor még csak boldog címet viselő Margit is.3 8 Deák Viktória Hedvig feltételezését alátámaszthatja az a tény is, hogy ugyanebben az időben a magyarországi Anjouk szövetségesei és egyúttal fő riválisai, a csehországi Luxemburgiak az Anjoukhoz hasonlóan szintén megpróbálkoznak azzal, hogy presztízsüket egy dinasztikus elődjeikhez kapcsolódó új szentkultuszt érvényre juttatásával erősítsék meg. Luxemburgi János felesége, Premysl Erzsébet 1328 és 1339 között a csehországi ferencesekkel együtt többször megismételt kísérletet tett arra, hogy XXII. János pápánál, majd utódjánál, XII. Benedeknél elérjék Csehországi Ágnes (tl282) szentté avatási perének megindítását, aki unokatestvére, Árpád-házi Szent Erzsébet példáját követve az általa 1235-ben megalapított prágai klarissza kolostorban élte le életét.3 9 Ennek eredményeként került sor ezekben az években Ágnes legendájának megírására és a sírjánál történt csodák összegyűjtésére: Premysl Erzsébet királyné maga is két személyes csodatörténettel szaporította a mirákulumok számát.4 0 Visszatérve Margit szentté avatásának kérdésére, Erzsébet anyakirályné az 1340 körül feltehetőleg sikertelenül abbamaradt kísérlet nyomán a továbbiakban is jelentős figyelmet fordított a családi kolostor és a családi szent-jelölt emlékének ápolására. 1353-ban külön pápai engedélyt kért és kapott arra, hogy rendszeresen a szigeti zárdában tartózkodhasson.4 1 Ez tehát az Otfried Krafft által itt közölt érdekes dokumentum közvetlen előtörténete. Esztergom 1868. 30-185.; Catalogue fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. III. 2481-2545. Magyar fordítását 1. Legendák és csodák (13-16. század). Szentek a magyar középkorból II. Összeállította és szerkesztette Madas Edit, Klaniczay Gábor. Bp. 2001. 181-293.; Klaniczay T.: A Margit-legendák i. m. 51-66.; Deák V. H.\ Árpádházi Szent Margit i. m. passim. 38 Az oltárdíszt az 1361. évi inventárium íija le: „Item unum aliud dossale pro dicto altari de syndone violato, ornatum de novem ymaginibus, videlicet, cum nostra domina in medio et a dextris ejus sanctus Paulus, sanctus Stephanus Rex Ungarie, Sanctus Erricus Dux Ungarie et sanctus Lodoycus, et a sinistris sanctus Petrus et sanctus Ladislaus Rex Ungarie, sancta Helisabet filia regis Ungarie, et sancta Margarita filia regis Ungarie, cum spicis aureis duplicatis inter ipsas imagines et in circuitu una vitis de auro in sindone rubeo cum rosis aureis"— Eugene Müntz - Arthur L. Frothingham.-. II Tesoro della Basilica di S. Pietro in Vaticano dal XIII al XV secolo con una scelta d'inventari inediti. Archivio della Società Romana di Storia Patria 6. (1883) 14., vö. még Karácsonyi János: Nagy Lajos anyja Rómában. Katholikus Szemle 7. (1893) 50. 39 Chronicon Aulae Regiae. In: Fontes Rerum Bohemicarum IV 291-292.; Jaroslav Polc\ Agnes von Böhmen 1211-1282. Lebensbilder zur Geschichte der böhmischen Länder 6. München 1989. 158-163.; Christian-Frederik Felskau: Vita religiosa und paupertas der Premyslidin Agnes von Prag. Zu Bezügen und Besonderheiten in Leben und Legende einer späten Heiligen. Collectanea Franciscana 70. (2000) 413-484. (különösen: 415.). 40 Legenda blahoslavené Anezky a ctyri listy Sv. Kláry. Ed. Jan Kapistrán Vyskocil. Praha 1934. 124-126.; Balanyi György. Csehországi Boldog Ágnes. Regnum 1. (1938-1939) 137-168. 41 VPRO III. 220-221; Király I.: Árpád-házi Szent Margit i. m. 149.
