Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
448 KLANICZAY GÁBOR Gui nem említi ugyan a király nevét, de aligha kétséges, hogy a magyar trón megszerzésére törő I. Károlyra gondolt, aki 1301 óta viselte ezt a címet. Mint ezt André Vau chez megfigyelte, az Anjouk, akinek maga Bemard Gui is alattvalója volt Provence-ban, a legeredményesebb késő-középkori dinasztiának számítottak a szentté avatások és a szentkultuszok politikai felhasználásában.32 На I. Károly köreiből származik az 1306. évi kezdeményezés, ez összefüggésbe hozható azzal, hogy Károly nagybátyja, II. (Sánta) Károly nápolyi király épp ugyanebben az évben újította fel a trónörökösi pozíciójáról lemondva a ferences rendbe lépő, 1297-ben elhunyt, szent életű toulouse-i püspök szentté avatási perének már 1300-ban VIII. Bonifácnál is kérvényezett megindítását.33 A 14. századi Magyarországon Boldog Margit kultuszának legfőbb előmozdítója a Piast-házból származó Erzsébet, Lokietek Ulászló krakkói fejedelem, majd lengyel király (1305-1320; 1320-1333) lánya, aki 1320 óta Károly Róbert negyedik felesége, s az udvari reprezentáció és mecenatúra irányítója volt.34 Az ő kezdeményezése lehetett, hogy 1336 és 1340 között a Nyulak szigetén elkészült Boldog Margit új reprezentatív síremléke, feltehetőleg nápolyi Tino di Camaino vagy szobrászműhelye közreműködésével.35 A Domonkos-rend Galvanus de Fiamma által írt krónikája szerint 1340-ben Erzsébet királyné ezüstdíszekkel látta el a bolognai és a milánói domonkos rendházat (Szent Domonkos és Mártír Szent Péter nyugvóhelyét), melyek Árpád-házi Margit bontakozó itáliai kultuszának is fontos központjai lehettek.3 6 Mindez a Szent Margitról megjelent legújabb monográfia érdekes hipotézise szerint a magyar királyi ház és a Domonkos-rend egy újabb kísérletéhez kapcsolódott, hogy 1340 táján mozgásba lendítsék Margit elakadt szentté avatási eljárását. Deák Viktória Hedvig szerint ez magyarázhatja azt, hogy Margitról a Domonkos-rend magister généralisa, Hugues de Vaucemain épp ugyanekkor új legendát irat rendtársával Garinus de Giacóval (Garin Gy l'Évêque) a szentté avatási per Avignonban őrzött jegyzőkönyvei alapján.37 Ehhez a kezde-32 Az Anjouk szentkultuszairól bővebben 1. A. Vauchez: La sainteté i. m. 86-94. és Klaniczay G. : Az uralkodók szentsége i. m. 248-262. 33 M. Toynbee: S. Louis of Toulouse i. m. 151-154 ; Klaniczay G. : Az uralkodók szentsége i. m. 260. 34 Jan Dqbrowski: Elzbieta Lokietówna 1305-1380. Krakow 1914.; Ewa Sniezyríska-Stolot: Queen Elisabeth as a Patron of Architecture. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungarice. 20. (1974) 13-36.; Uő: Tanulmányok Erzsébet királyné mecénási tevékenységéről. Ars Hungarica 7. (1979) 23-32.; Uő: Tanulmányok Lokietek Erzsébet királyné műpártolása köréből (Ötvöstárgyak). Művészettörténeti Értesítő 30. (1981) 233-254. 35 Lővei Pál: The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Arpad Dynasty. Acta Históriáé Artium 27. (1980) 211. 36 „Hoc anno domina regina Hungáriáé Elizabeth ob reverentiam В. Dominici misit conventi Bononiensi paramenta ecclesiastica totalia, calicem argenteum, ampullas argenteas, propter quod fuit eidem deputata prima missa quae quottidie ad altare beati Dominici dicitur. Misit etiam prefata regina conventui Mediolanensi ob reverentiam B. Petri martyris paramentum unum veluti rubei completum pro altari majori. Aliud insuper paramentum veluti rubei viridisque cum frontali pulcro ac calice argenteo magno" — La Cronaca Maggiore dell'ordine domenicano di Galvano Fiamma. Ed. Gundisalvo Odetto. Archívum Fratrum Praedicatorum. 10. (1940) 227-373. (az idézet: 369.), vö. Klaniczay T.: A Margit-legendák i. m. 29-31; Deák V H.: Árpád-házi Szent Margit i. m. 271-272. 37 Deák V H. : Árpád-házi Szent Margit i. m. 265-271. — Ez az a legenda, amelyet a magyar kutatás hosszú ideig tévesen „Nápolyi legendának" tartott, 1. Knauz Nándor: A nápolyi Margitlegenda.
