Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
KÍSÉRLETEK ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT SZENTTÉ AVATÁSÁRA 447 olasz Giacomo Velletri vezetésével 1252-ben lefolytassák és lejegyezzék az inquisitio in partibus tanúkihallgatásait.2 7 A Margit ügyében lefolytatott második tanúkihallgatás két pápai legátusa a piacenzai Umberto Bianchi pápai káplán és egy veronai kanonok, De La Corre kánonjogi doktor volt. A ránk maradt jegyzőkönyvben 110 tanú vallomása olvasható, a dokumentum azonban hiányos. Deák Viktória közelmúltban megjelent monográfiája hitelt érdemlő becslést készített a jegyzőkönyv elveszett részeinek a nagyságáról (legalább 23 további tanúvallomás).28 A vizsgálatok nyomán a gondosan lejegyzett és megszerkesztett tanúvallomások Rómába kerültek, ahol, úgy tűnik, a szentté avatási per végső „kuriális" szakasza nem indult meg. Ennek sokféle oka lehetett: a legfontosabb talán az ezt követő évek gyakori pápa-váltása volt. A vizsgálatot elrendelő V Ince már azelőtt meghal, 1276. június 22-én, mielőtt a vizsgálóbizottság elkezdené munkáját Budán, a bizottság tagjai azonban e hírről valószínűleg jóval később értesültek csak.2 9 V Ince utódja, V Hadrián alig egy hónapot volt a trónon (1276. júl. 11-aug. 18.), s amikor a jegyzőkönyv Rómába érkezhetett, már XXI. János volt a pápa, de ő se sokáig (1276. szept. 8-1277. máj. 20.). A következő két évtizedben további hat pápa váltotta egymást két-három évente a római egyház élén. Az ügymenetet jelentősen megnehezítő gyakori pápaváltások mellett a 13. század végi szentté avatási eljárások elakadásában az is közrejátszott, mint erre André Vauchez rámutatott, hogy erre az időre megszűnik az új szentkultuszok iránti, a 13. század első felére jellemző nyitottság, a Kúria egyre kritikusabb és elutasítóbb az új kultusz-kezdeményezésekkel szemben, és csak kifejezett hatalmi nyomásra vagy saját diplomáciai céljai szolgálatában engedi célba érni a különböző helyi kezdeményezéseket. A végeredménye mindennek az lett, hogy a 71 középkorban megkezdett szentté avatási eljárás közül csupán 36 vezetett már a középkorban kanonizációhoz.30 Margit perének elakadása tehát nem tekinthető rendkívüli esetnek. Mindez persze nem jelentette azt, hogy a magyarországi egyház és az Árpád-ház kihalása után következő különböző uralkodóházak ne szorgalmazták volna a már megkezdett szentté avatási vizsgálat lezárását. 1306-ban a Domonkos-rend tekintélyes vezetőegyénisége és történésze, Bernard Gui (Bernardus Guidonis) arról ad hírt, hogy a magyar király egy domonkos testvért, Magyarországi Andrást prokurátorként a pápai udvarba küldött, hogy „közbenjárjon V Kelemen pápánál Béla király lánya, Margit kanonizációja ügyében."31 Bernard 28 Deák V. H. \ Árpád-házi Szent Margit i. m. 290-293.; a tanúvallomások legújabb elemzését 1. uo. 307-408. 29 Erre utal, hogy a jegyzőkönyvet júl. 23-án úgy kezdik, hogy „primo anno pontificatus domini Innocentii pape quinti" — Inquisitio 165. 30 A. Vauchez: La sainteté i. m. 71-98. 31 „Fr. Andreas Ungarns fuit factus archiepiscopus Antibarensis per dominum dementem papam V anno domini MCCCVI ... in curia, ubi erat pro canonizatione sancte Margarite filie quondam regis Ungarie nomine Belle optinenda missus a rege Ungarie procurator, cuius sibi in hac parte cooperatus est interventus." — Stephanus de Salaniaco - Bernardus Guidonis: De quatuor in quibus deus praedicatorum ordinem insignivit. Ed. Thomas Kaeppeli. (MOPH XXII) Roma 1949. 102-103.; Deák V. H.: Árpád-házi Szent Margit i. m. 268-269.
