Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
444 KLANICZAY GÁBOR is André Vauchez13 és Michael Goodich14 tollából. A kérdéskör legjobb nemzetközi szakértőinek a közreműködésével egy fontos nemzetközi konferencia összegezte e kutatásokat a Collegium Budapestben 2001-ben.15 A legújabb nagyszabású feldolgozást a szentté avatási j>erek kérdéskörében egy fiatal német történész, Otfried Krafft készítette.1 6 О hívta fel a figyelmemet a Margit szentté avatására vonatkozó eddig még kiadatlan és a kutatás által jószerivel ismeretlen dokumentumra, amelyet biztatásomra közzétesz a Századok e számában. A magyar kutatás számára igen becses forrás a Biblioteca Apostolica Vaticana Vat. lat. 6772 kódexében (20r) található: VI. Orbán pápa június l-jén keltrendelete, melyben Erzsébet anyakirályné folyamodványára hivatkozva megbízást ad a címzettnek (egy meg nem nevezett magyar egyházi vezetőnek), hogy István jeruzsálemi pátriárkával, valamint a pécsi és veszprémi püspökökkel együtt folytassanak le vizsgálatot Béla király lánya, Margit életéről és csodáiról. Ehhez a közléshez kapcsolok itt néhány gondolatot, néhány adattal kiegészítve az általa készített — igen alapos — bevezetést, hangsúlyozva az általa közreadott dokumentum érdekességét. A szentté avatási perekben bevezetett módszeres vizsgálódásnak köszönhető, hogy Árpád-házi Szent Margitról és környezetéről olyan részletes dokumentáció maradt fenn, s hogy ennek elemzése a középkori magyar vallástörténet egyik leghálásabb, legtöbb irányú következtetésre lehetőséget adó témája lett.17 Margit elhúzódó szentté avatási perének és a szentté avatási kezdeményezések sorsát befolyásoló vallási, egyházpolitikai, politikai, mentalitástörténeti tényezőknek a pontos megértése tehát az egyik legfontosabb középkori do-formen, Deutungen. Hrsg. Martin Heinzelmann, Klaus Herbers, Dieter R. Bauer. Stuttgart 2002. 351-376.; Uő: Heilige vor Gericht. Das Kanonisationsverfahren im europäischen Mittelalter. Köln-Weimar-Wien 2004. 13 André Vauchez: La naissance du soupçon: vraie et fausse sainteté aux derniers siècles du Moyen Age. In Uő: Saints, prophètes et visionnaires. Le pouvoir surnaturel au Moyen Âge. Paris 1999. 208-219.; Uő: Les origines et le développement du procès de canonisation (XIIe-XIIIc siècles). In: Vita Religiosa im Mittelalter. Festschrift für Kaspar Elm zum 70. Geburtstag. Hrsg. Franz J. Feiten, Nikolas Jaspert. Berlin 1999. 845-856. 14 Michael Goodich: Violence and Miracle in the Fourteenth Century. Private Grief and Public Salvation. Chicago 1995.; Uö: Lives and Miracles of the Saints. Studies in Medieval Latin Hagiography. Aldershot 2004. 15 Procès de canonisation au Moyen Âge. Aspects juridiques et religieux - Canonization Processes in the Middle Ages. Legal and Religious Aspects. Ed. Gábor Klaniczay. (Collection de l'École française de Rome 340.) Roma 2004. 16 Otfried Krafft-. Papsturkunde und Heiligsprechung, Die päpstlichen Kanonisationen vom Mittelalter bis zur Reformation. Ein Handbuch. (Archiv für Diplomatik, Beiheft 9.) Köln-Weimar -Wien 1995. 17 Árpád-házi Szent Margit életéről 1. Lovas Elemér: Árpád-házi В. Margit és kora. Kolozsvár 1913.; Uő-. Árpád-házi Boldog Margit élete. Bp. é. n. [1940]; Mályusz Elemér: Arpádházi Boldog Margit (A magyar egyházi műveltség problémája. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp. 1933. 341-384.; Mezey László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Arpád-kor végén. Bp. 1955.; Király Ilona: Árpád-házi szent Margit és a sziget. Bp. 1979.; Klaniczay Tibor - Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. Bp. 1994.; Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Bp. 2000.; Deák Viktória Hedvig: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia. Garinus legendája nyomában. Bp. 2005.
