Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
KÍSÉRLETEK ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT SZENTTÉ AVATÁSÁRA 445 kumentum-együttesünk értelmezésének alapfeltétele. Nem haszontalan ezért újra és újra röviden összefoglalni, hol tartanak ismereteink e kérdésben. Az 1270. január 18-án domonkos apácaként meghalt1 8 Margit szentté avatása ügyében testvére, V István kezdeményezésére X. Gergely pápa megbízásából indult meg a szentté avatási vizsgálat, mint erre a második tanúkihallgatást elrendelő V Ince bullája1 9 és a magyar Margit-legenda utal: „István király ... külde követeket Gergely pápához alázatosan könyörögvén, hogy a mindenható Úristen ... Szent Margit asszony érdemének miatta, annyi nagy csodákat mívelkedett, hogy őneki segedelmét nem hívni egyéb szenteknek közötte igen méltatlan. Azért méltóztatnék az ő szentséges atyasága szenteknek köziben megszámlálnia."2 0 A szentté avatási eljárás megkezdéséhez szükséges fama sanctitatis dokumentációjául feltehetőleg a Margit halála évfordulóján, az 1271. januárjában, „Szent Piroska napján, a szűz halálának évfordulóján, ... V István király, az ország bárói, sőt, csaknem az egész királyi udvar" jelenlétében, történt első nagy nyilvános csoda szolgált, amikor Margit ereklyéinél meggyógyult egy Erzsébet nevű, ördögi megszállottságtól szenvedő asszony.2 1 A Margit csodáinak összegyűjtésével megbízott első bizottság Fülöp esztergomi érsek, Fülöp váci püspök és a ciszterci rend zirci apátja, majd Fülöp érsek 1272 végén vagy 1273 elején bekövetkezett halála után a helyére lépő Ladomér váradi püspök (későbbi esztergomi érsek) közreműködésével kezdte meg a csodagyűjtést a szigeten. A bizottság Fraknói Vilmos számításai szerint 1271 júliusában kezdte meg működését,2 2 de, mint ezt alább bevezetőjében Otfried Krafft kiemeli, „ezt a datálást... X. Gergely pápaságának kronológiája miatt elkerülhetetlenül 1272-re kell módosítanunk: 1271 szeptember elején választották pápává, de koronázására csak 1272 márciusának végén került sor. Egyházjogi szempontból aligha volt lehetséges, hogy a vizsgálatot interregnum idején indítsák el...".2 3 E vizsgálatban legalább negyven tanút hallgattak ki, akik hét, még Margit életében tett csodát, négy Margit halálához kapcsolódó csodás látomást és huszonkilenc olyan csodás gyógyulást beszéltek el, amelyeket a már halott, de ereklyéi révén mégis jelen levő 18 Diimmerth Dezső: Árpád-házi Szent Margit halála éve és a legendák. Irodalomtörténeti Közlemények 76. (1972) 617-620. 19 „Dudum ex parte clare memorie (Stephani) regis Hungarie, felicis recordationis Gregorio papae nostre fuit humiliter supplicatum..." — Inquisitio super vita, conversatione et miraculis beatae Margarethae virginis, Belae IV Hungarorum regis fïliae, sanctimonialis monasterii virginis gloriosae de insula Danubii, Ordinis Praedicatorum, Vesprimis diocesis. Ed. Fraknói Vilmos, (a továbbiakban: Inquisitio) In: A veszprémi püspökség római oklevéltára. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I-IV Ed. a collegio historicorum Hungarorum Romano. Bp. 1896-1907. (a továbbiakban: VPRO) I. 160. 20 Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. Érszegi Géza. Bp. 1983. 147. — A magyar legenda kritikai kiadásai: Volf György: Szent Margit élete. Nyelvemléktár VIII. k. Bp. 1881.; P. Balázs János: Szent Margit élete 1510. Régi magyar kódexek 10. Bp. 1990. 21 Legenda Beatae Margaritae de Hungaria. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Bp. 1999.2 685-709.; Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. Ford. Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsa. Bp. 1999. 22 Inquisitio CX. 23 L. alább Otfried Krafft bevezetőjének 3. sz. jegyz-ét.
