Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 35 A leglátogatottabb képviselőtestületi ülések a tisztújító közgyűlések voltak. A tisztújítások, legyenek azok általánosak vagy részlegesek, ritkán zajlottak le száznál kevesebb képviselő részvételével, éves átlagban kétszer annyian vettek rajtuk részt, mint egyébként. „Hogy a képviselőtestület tagjai »szép számmal« fognak megjelenni és a választáson részt venni, az kétségtelen. Hiszen az önkormányzatnak ez éppen egyik legkiemelkedőbb jellemvonása a választások iránti érdeklődés. Meg aztán a pályázók is gondoskodnak arról, hogy remélt szavazóikat lehetőleg összegyűjtsék" — szólt az 1900. augusztus 28-i tisztújítás beharangozója. A szavazatok utáni házalásnak meg is lett az eredménye, hiszen a tagok majdnem teljes létszámban megjelentek a közgyűlésen.25 Csaknem az összes képviselő megjelent az 1929. december 21-i általános tisztújító közgyűlésen is, amikor a közigazgatási reform nyomán megújult képviselőtestület választhatta meg a város tisztviselőit, ráadásul a polgármester kivételével valamennyit élethossziglan. Jóval az átlag feletti létszámban jelentek meg a városatyák az ünnepi- és díszközgyűléseken is. Különösen a város történelméhez kapcsolódó évfordulók tiszteletére rendezett ünnepségek zajlottak népes részvétellel. Kimagaslóan sokan, 122-en vettek részt Nyíregyháza újratelepítésének 150. évfordulója tiszteletére 1903. június 7-én a városháza előtti téren tartott közgyűlésen. A képviselők mellett jelen volt Szabolcs vármegye tisztikara, a városban állomásozó ezredek tisztikarának képviselői, a város valamennyi társadalmi, gazdasági és kulturális egyesülete és a főgimnázium ifjúsága „testületileg", továbbá mintegy 5 ezer főnyi közönség.2 6 Még rangosabb eseménynek számított az örökváltság centenáriumának megünneplése. Az ezen alkalomból az evangélikus nagytemplomban 1924. szeptember 13-án tartott ünnepi díszközgyűlésen gyakorlatilag a teljes képviselőtestület megjelent, emellett a Nyíregyházán működő jótékonysági, közművelődési és szociális egyesületek küldöttségein, és érdeklődő városi polgárokon kívül több száz meghívott vendég vett részt. Többek között Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyíregyháza nemzetgyűlési képviselője, a városok és a törvényhatóságok képviseletében több mint félszáz polgármester, főispán, alispán és más tisztviselő, Szabolcs vármegye tisztikara, a városban székelő állami hivatalok küldöttségei, továbbá nemzetgyűlési képviselők, országos hatóságok, kamarák vezetői, a fővárosi és vidéki sajtó számos tudósítója.2 7 Bár formailag nem volt díszközgyűlés, mégis a szokottnál majdnem kétszer többen vettek részt az 1924. március 7-i tanácskozáson, amelyen Bencs Kálmán polgármester kormányfőtanácsosi kinevezését adta át a főispán.2 8 A két világháború között a Horthy Miklós személyével kapcsolatban, kormányzóságának jubileuma, illetve születésnapja alkalmából tartott ünnepi üléseken szintén az átlagosnál többen vettek részt. 25 Nyírvidék, 1900. aug. 12. 2. és szept. 2. 1-2. 26 SZSZBL V B. 181. 29. köt. Kgy. 135-137/1903. 27 SZSZBL V B. 181. 52. köt. Kgy. 835-845/1924. Vö. Margócsy József: Az őszirózsás forradalomtól a felszabadulásig. In: Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, Városi Tanács, 1987. 175-178. 28 SZSZBL V B. 181. 51. köt. Kgy. 250/1924.
