Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277

AZ ETHNOSZ A KORA KÖZÉPKORBAN 345 ismert adatok szerint sem — ethnikailag homogének. A majdani honfog­lalók kialakulásának mérlegelésénél mindenképpen számolni kell azzal a forrásadattal, amelyik egyben az első biztos említése a magyaroknak: a 839 körül az Aldunánál csatázó csapataikat háromféle népnévvel {Ung­roi, Unnoi, Tourkoi) illette a krónikás (György barát krónikájának foly­tatása).34 8 A ténylegesen hont foglalók hét törzse magától értetődően többféle eredetű volt, ezt a kortárs Bölcs Leó egyértelműen le is írta (Taktika: „ ...sok törzsből tevődtek össze ,.."34 9 ). Azután természetesen — már egyedül a történeti tény következtében is — honfoglaló törzsnek kell tekinteni a „magyarokkal" együtt a Kárpát-medencébe bejött, tőlük eltérő eredetű, de már önmagukban is szintén heterogénnak tartott ka­barokét. Az ő származásuk közelebbről teljesen ismeretlen, ezzel kap­csolatban csak találgatások vannak a szakirodalomban. Ezt az ethnikai heterogenitást a kutatóknak (és a közvéleménynek) az a hallgatólagos közmegegyezése oldja meg, hogy — helyesen — „magyarnak" tekintik valamennyi, a honfoglaláskor bejött törzset, csoportot. Az Annales Ful­densesxiek a Pannóniában garázdálkodó magyarokról szóló 894. évi föl­jegyzésében nyilvánvalóan több túlzás van, de maga a közlés, hogy fiatal nőket magukkal vittek,35 0 aligha volt irreális — eszerint már a honfogla­láskor beköltözők között is lehettek morvák, bajorok és azok kisbabái! A tudomány mai állásánál ez mondható tehát a honfoglaló magyarság össze­tételének 895 körüli állapotáról, azaz már az ő genetikai állományukban is lehettek jelen közép-európai ethnikumokra jellemző(nek tartható) gének. Lássuk most röviden az 1000 körüli Magyarországot, melynek ethnikai összetétele az eltelt 100 év alatt még az előbbiénél is színesebb lett. Ez a válto­zás lényeget érintő volt. A 895 óta eltelt száz év során beolvadt népcsoportok révén az eleve sokféle eredetű honfoglalók mellé újabbak kerültek, mégpedig olyanok, akiknek a legtöbbje nem-keleti eredetű volt. Kezdjük az áttekintésü­ket a Kelet felől jött avarokkal, mert sokan — kutatók és dilettánsok egyaránt — gondolják úgy, hogy a leszármazottaik összekeveredtek a honfoglaló magya­rokkal. Mindenképpen számolni kell azzal, hogy — bár a számarányt még csak fölbecsülni sem tudjuk — az avarok a 250 éven át tartó uralmuk alatt kevered­tek európai népekkel, ami nagy mértékben fölgyorsulhatott a politikai hatal­muk megszűnte után (803). E tekintetben nagy súllyal figyelmeztet az a körül­mény, hogy az avarkori történeti anthropológiai anyagon belül egyáltalán nem mutatkozik a keleti, steppei eredetű népesség (europo-mongolidok és mongoli­dok) meghatározó arányú jelenléte (16,7%).35 1 Nyilvánvaló, hogy az — ezek sze­rint túlnyomórészt europid embertani összetételű! — avarok leszármazottain kívül még többféle európai is került a honfoglaló magyarok fiai és unokái mellé: nyugati, keleti és déli szlávok, frank maradványok, valamint a kalandozások ré-348 Györffy Gy.: Bevezetés i. m. 105. 349 Uo. 112. ' 350 Uo. 211. 351 Tibor A. Tot [= Tóth] - Berta Vf Firstejn: Antropologiceskie dannye к voprosu о velikom pereselenii narodov. Avary i sarmaty. Leningrad 1970. 33.; P. Lipták\ Avars i. m. 84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom