Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
AZ ETHNOSZ A KORA KÖZÉPKORBAN 319 nak jelen a szaltovo-majaki kultúra bizonyos tárgytípusai? Ennek megítéléséhez meggondolandó, hogy a mai Németország és Franciaország területén — melynek nagysága éppenséggel a kérdéses Dagesztán, a Dnyeper-vidék és a Felső-Volga vidék közti régiókéhoz mérhető — az 5-7. században hányféle nép lakterületén hányféle tárgytípus terjedt el, miközben az anyagi kultúra összessége (Reihengräberzivilisation207 ) nagyon sok közös vonást mutat. Az ethnicitás és a régészeti hagyaték össze-nem-függésének tanulságos példáját kínálja a szavárd magyarok esete. Jólismert, hogy Konstantinos Porphyrogennetos a 10. század közepén a Transzkaukázusban egy olyan magyar néptöredék jelenlétéről tudott, amelyik kapcsolatokat ápolt a Kárpát-medencében élő magyarsággal (A birodalom kormányzásáról 38.). Odakerülésük ideje és módja hosszú ideje vitatott, tisztáz(hat)atlan,20 8 de az az első pillantásra is egyértelmű, hogy Grúzia területén — de az egész Transzkaukázusban sem — nincsen egyetlen olyan lelet, nemhogy leletcsoport sem, amelyiket valaki velük merhetne kapcsolatba hozni.20 9 Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a — nyilvánvalóan más anyagi kultúrájú — népcsoport őrizte az ethnikai kapcsolat tudatát21 0 — a két fogalom valóban nem kapcsolódik egymáshoz. Vessünk most egy rövid pillantást a steppe ázsiai szakaszára! Ott lényegében az európaival sokban azonos típusú anyagi kultúrával találkozunk — ez kétségkívül nagy csábítóerőt jelent népvándorlások, rokonsági kapcsolatok feltételezésére. A távolságok azonban oly hatalmasak, a tipológiai egyezések pedig oly általánosak, hogy azok — csak elvétve — hidalhatok át az említett feltételezésekkel. Mindenképpen vizsgálatra szorul(na), hogy az eurázsiai steppén kétségkívül megfigyelhető tipológiai egyezések vajon a steppei török népek anyagi kultúrája egy általános sajátosságának tarthatók-e, vagy ez a helyzet egyszerűen csak a kutatás szintén hiányos voltából fakad? Előfordulhat, hogy az utóbbi esetben — amennyiben nagyobb számú lelet állna a tudomány rendelkezésére — az derülhetne ki, hogy valójában önálló régészeti kultúrákkal van dolgunk, melyeket néhány tárgytípus közös használata csak felszínesen köt össze (lásd a szaltovo-majaki kultúra csoportjaival kapcsolatban fentebb írtakat). Mindennek tisztázását a kutatás jelenlegi helyzete a legkevésbé sem teszi lehetővé, mert a türk (típusú) és a többi ázsiai steppei leletcsoportba sorolható tárgyi emlékek száma még a kazáriaiakénál is jóval alacsonyabb. Márpedig a kora középkori eurázsiai steppe régészetében a jelenlegi kutatási helyzetben a 6-8. század között mintegy 60 éves megszakítással Belső-Ázsia fölött uralkodó keleti türköknek tulajdonított leletanyag jelentős számúnak számít. Az utóbbin belül egy alkalommal a lószerszám fém tartozékai, máskor a sírszobrokon ábrázolt edények típusai alapján 3-3 területi-kulturális egy-207 Joachim Werner: Zur Entstehung der Reihengräberzivilisation. Archaeologia Geographica 1. (1950) 23-32. 208 L. Szádeczky-Kardoss Samu: Sabartoi asphaloi. In: Korai Magyar Történeti Lexikon i. m. 590. 209 A legutóbbi, jó összefoglalás: Krym, Severo-Vostocnoe Priéernomor'e i Zakavkaz'e v ëpochu srednevekov'ja. IV-XII1 veka. Red. Tamara I. Makarova, Svetlana A. Pletnëva. Moskva 2003. 297-320. 210 Szűcs J.: Nemzeti tudat i. m. 141.
