Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
318 BÁLINT CSANÁD rafikus feldolgozása.20 2 A szóbanforgó kultúra ethnikai összetételével kapcsolatban a volt szovjet, illetve orosz kutatásban általánosan elfogadott vélemény alakult ki; eszerint az Alsó-Don vidéki variáns az onogur-bolgárokhoz, a steppe északi peremén levő pedig az alánokhoz köthető.203 Eltekintve attól, hogy az említett történeti értelmezés és a régészeti és embertani anyagnak ilyen módon történő interpretációja módszertani tévedéseken alapul,20 4 valamint régészeti, történeti és ideológiai fenntartások is megfogalmazódtak vele kapcsolatban,205 fenntartásunk támadhat azért is, mivel az nem írásos forrásadatokra, hanem régészeti leletek és kisszámú anthropológiai adat interpretációjára támaszkodott. Gyanakvásunkat megerősíti, hogy a többi variáns esetében az eltelt hosszú idő alatt, a nagymennyiségű új leletanyag alapján senki sem vállalkozott ethnikai azonosításra, a Svetlana A. Pletnëva által elkülönített területi-ethnikai csoportok további árnyalására. Különösen figyelemre méltó ez a csönd a „krími variáns" körül, mivel a félszigetről az elmúlt két évtizedben hatalmas mennyiségű leletanyag vált ismertté — amin belül a szaltovo-majaki kultúra több tárgytípusa kétségkívül jelen van —, annak a szaltovo-majaki kultúrán belüli jellegzetességeit azonban — az e tekintetben hallgató kutatókkal egyetértésben — nem látom körvonalazódni. A leletanyag alapján úgy vélem, hogy a szaltovo-majaki kultúra Svetlana A. Pletnëva által feltételezett, de 40 év óta sem pontosított csoportjainak felülvizsgálata más régiókban is okkal maradt el, tudniillik sehol sem mutatkoznak olyan karakterisztikus vonások, amelyek az említett csoportok jellegzetességeit ténylegesen kiemelnék. Fel kell továbbá figyelni arra is, hogy a Kazár kaganátus sok kaukázusi népének régészeti azonosítására — a források és a régészeti leletek viszonylagos gazdagsága mellett is — kevés remény mutatkozik. Elgondolkodtató kell, hogy legyen: naiv ötletektől eltekintve nem történt kísérlet maguknak a kazároknak régészeti meghatározására, s erre — a dagesztáni leletanyagra történt utaláson kívül — a szerzőnő maga sem tett javaslatot. Dagesztánban valóban figyelemreméltó feltárások folytak, melyek helyes történeti, kultúr- és gazdaságtörténeti, régészeti értékelése szempontjából szinte lényegtelen is, hogy azoknak a Balangar és Semender városokkal mint Kazária korai központjaival történt azonosítása206 megállja-e a helyét. Leszögezendő: nemcsak a kazárok, de a kaganátus többi népe esetében sincsenek meg az ethnikai azonosítás kritériumai. A szaltovo-majaki kultúra csoportjainak elkülönítésével kapcsolatban módszertanilag a leginkább az kifogásolható, hogy eddig semmilyen vizsgálat sem készült, sőt: maga a kérdés sem merült fol, hogy az említett csoportok valóban ugyanazon régészeti kultúra variánsai-e, vagy pedig egyszerűen csak Kelet-Európának különféle régészeti kultúráiban van-202 Svetlana A. Pletnëva: Ot kocevij к gorodam. Materialy i Issledovanija po Archeologii 142. (1967). 203 Legutóbb: Gennadij E. Afanas'ev. Donskie alany. Social'nye struktury alano-asso-burtasskogo naselenija bassejna Srednego Dona. (Archeologija Ëpochi Velikogo Pereselenija Narodov i Rannego Srednevekov'ja 1.) Moskva 1993. 204 Cs. Bálint: Archäologie i. m. 56-57. 205 Bozena Werbart: Khazars or „Saltovo-Majaki culture"? Prejudicies about archaeology and ethnicity. Current Swedish Archaeology 4. (1996) 199-221. 206 Irodalmát összefoglalóan 1. Cs. Bálint: Archäologie i. m. 68.
