Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Pastor; Peter: Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935-1941: meghiúsult újbóli közeledés 199
MAGYAR-SZOVJET DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK 1935-1941 215 Az erdélyi kérdés diplomáciai megoldására a szovjetek keserű csalódottsággal reagáltak. Németország nem konzultált Moszkvával egy olyan terület ügyében, melyet a Szovjetunió saját érdekszférájába tartozónak tekintett. Ez az egyoldalú cselekedet látszólag ellentmondott az 1939. augusztusában és szeptemberében aláírt szovjet-német szerződések feltételeinek.8 6 A magyarokkal szembeni magatartásukon azonban nem változtattak. 1940. szeptember 27-én az antikomintern paktum nagyhatalmi aláírói, Németország, Olaszország és Japán új katonai szövetséget hoztak létre, a háromhatalmi egyezményt, mely Európát és Ázsiát befolyási övezetekre osztotta.8 7 Magyarország november 20-án, Románia november 23-án, Szlovákia november 24-én csatlakozott a szövetséghez. Míg 1939-ben a Szovjetunió felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, amiért az csatlakozott az antikomintern paktumhoz, ezúttal, amikor Magyarország egy olyan szövetség tagjává vált, amelyet Moszkva szoyjetellenesnek ítélt,8 8 nem történt szovjet ellenlépés. Andrej Januarjevics Visinszkij, a helyettes külügyi népbiztos még azt is kijelentette, „hogy a két kormánynak szándékai a magyar-szovjet ápolása szempontjából továbbra is teljesen kongruensek maradnak".89 A Szovjetunió Magyarországgal szemben folytatott megbékélési politikája az 1941. április 13-án Japánnal megkötött megnemtámadási egyezményéig tartott, amellyel Moszkva megszabadult a kétfrontos háború rémétől. A Magyarországgal szembeni keményebb politikáját a Jugoszlávia elleni magyar támadás váltotta ki, amelyre az után került sor, hogy Kvaternik horvát vezető április 10-én (támaszkodva a német csapatok Jugoszlávia ellen április 6-án megindult támadásának sikereire) kikiáltotta az önálló Horvátországot. A történethez szorosan hozzátartozik, hogy Moszkva április 5-én Belgráddal felvette a diplomáciai kapcsolatokat és megnemtámadási szerződés jött létre a két ország között. Kristóffy József Visinszkijjel április 12-én történt találkozóján a Budapest lépését a magyar kisebbség megvédésével indokolta. Visinszkij kormánya tiltakozásával válaszolt, utalt a négy hónappal korábban megkötött magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés tényére, és figyelmeztette a követet: Magyarország hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen szintén vannak kisebbségei.90 Kristóffy érezte, hogy a figyelmeztetés mélyén Kárpátalja jövőjére vonatkozó fenyegetés rejlik. Feleletében nyomatékosan leszögezte, hogy Magyarország lépése semmiben sem különbözik attól, ahogyan a Szovjetunió eljárt Lengyelországgal szemben, amikor bevonult az országba az ottani ukránok és fehéroro-Dennis O. Hupchick & R. William Weisberger (szerk.) Hungary's Historical Legacies. Studies in Honor of Steven Béla Várdy (Boulder, CO, East European Monographs, 2000.), 149., Réti 2000, 30-31. 86 Iszlamov 2000, 83-86., DGFP D 11. köt., 1. 81 The Avalon Project at Yale Law School: 'Three-Power Pact between Germany, Italy, and Japan, Signed at Berlin, September 27, 1940', http://w.w.w.yaleAawweb/avalon/wwii/t.riparti.htm. és Halmosy 1983, 502-503. 88 Nekrich 1997, 196. 89 Pastor 1992, 278. 90 Uo., 303-304.; Ministerstvo Inostrannykh Del, Dokumenty, 23. kötet, 1940-22 iyunya 1941, 2. Köt. 2. rész, 553.
