Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Pastor; Peter: Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935-1941: meghiúsult újbóli közeledés 199
216 PETER PASTOR szok védelmére. Visinszkij szerint az a helyzet más volt, mivel a Vörös Hadsereg benyomulása idején Lengyelországnak már nem volt kormánya.9 1 Bárdossy László szükségesnek tartotta, hogy Visinszkij fenyegetéséről tájékoztassa a minisztertanácsot. Az április 13-i ülésen — amelyen a kormány Hitlernek Horthy kormányzóhoz intézett azon kéréséről tárgyalt, hogy néhány mobil magyar egység „a német hadsereg kötelékében"9 2 keljen át a Dráva-Duna vonalon, támogatandó a németek hadmozdulatait azon jugoszláv területeken, melyek nem tartoztak a Trianon előtti Magyarországhoz — a kormányfő a pozitív válasz mellett volt. Visinszkij figyelmeztetése járt a fejében, amikor kijelentette, hogy „... messzemenő érdekeinket csak úgy tudjuk biztosítani, illetve védeni, ha nem keltünk bizalmatlanságot segítési készségük iránt. Nem szabad elfelednünk, hogy kísért az orosz veszély".9 3 A tanács elfogadta a miniszterelnök javaslatát,9 4 mely tulajdonképpen megcáfolta a magyarok által Moszkvának nyújtott hivatalos magyarázatot, miszerint bevonulásukat Jugoszláviába honfitársaik védelme motiválta. Ezzel a lépéssel Magyarország Németország szövetségesévé vált Jugoszlávia elpusztításában. Az azonban nem volt még tisztázott, hogy Magyarország Oroszország lerohanásában is szövetségre lépne-e Németországgal, amikor a Barbarossa hadművelet megindult 1941. június 22-én. Bár Magyarország csak június 22-én kapta meg a hivatalos értesítést Németország szándékáról Hitlernek Horthyhoz intézett levele által, a magyar kormány és a katonai vezetés a diplomáciai csatornákon keresztül már május elején informálódott a dolgok állásáról.95 Kristóffy májusi 17-i moszkvai jelentése szerint az ottani diplomaták azt fontolgatják, hogy a szovjet határ mentén állomásozó 110 német hadosztály által gyakorolt nyomás biztosítja-e majd a folyamatos nyersanyagellátást a Szovjetunióból, vagy a németek megnövekedett szükségletei a Szovjetunió elleni támadáshoz vezetnek. Jelentésében a Vichy-kormány nagykövetével, Gaston Bergery-ve 1 folytatott megbeszéléséről is beszámolt, aki szerint a háború az egyetlen módja annak, hogy Németország legyőzze az angol-amerikai ellenállást.96 Hitler Horthynak küldött levelében azzal indokolta a Szovjetunió elleni német támadást, hogy az európai civilizációt és kultúrát igyekszik megvédeni. Nem kérte azonban a magyarokat, hogy kövessék.9 7 Otto von Erdmannsdorff budapesti német követ beszámolója szerint Horthy „huszonkét éve várt erre a napra és most el van ragadtatva. Évszázadok múlva az emberiség megköszöni majd a Führernek, amit tett. Száznyolcvan millió orosz szabadul most fel az iga 91 Pastor 1992, 304. 92 DGFP D 12. köt, 538. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Összeállították és sajtó alá rendezték, a bevezető tanulmányt írták: Ránki györgy, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth, Bp, 1968. (A továbbiakban: Wilhelmstrasse) 391. sz. 93 Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában 1941-1945. Godó Agnes (szerk.) Zrínyi, Budapest-Belgrád, 1986, 51. 94 Uo. 54. 0.12. jegyzet. 95 DIMK 5. köt. Szerk. Juhász Gyula. Magyarország külpolitikája a nyugati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig 1940-1941. Akadémiai, Bp,1982 (a továbbiakban: Juhász 1982), 1093- 1094.; DGFP D, 12. köt, 1070-1071, Dombrády 2000, 134. 96 Pastor 1992, 312. 97 Juhász 1982, 1203-1204.
