Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161
168 TILKOVSZKY LÓRÁNT vei, ha a „volksdeutsch" csoportnak nyújtott német pénztámogatás megszűnik, minden valószínűség szerint teljesen összeforrna a két ellentétes irány azon az alapon, amelyen a Népművelődési Egyesület vezetősége ma is áll. Azokról, akik az egyesülettől még távol tartandók volnának, szintén kellene bizonyos mértékig gondoskodni, ami a németországi pénzek segítségével meg is történhetnék, hiszen léteznek bizonyos teljesen politikamentes tudományos német folyóiratok, amelyeknek szerkesztése ezekből az összegekből díjazható volna. Természetesen azonban a magyarországi német kisebbségen belüli kompromisszumot még abban az esetben is, ha az lehetőnek bizonyulna, csakis abban az esetben szabadna megkötni, ha Magyarország teljes biztosítékot nyerne abban a tekintetben, hogy valóban minden nem a megállapított úton történő pénzbeli támogatás feltétlenül el fog maradni, és hogy német részről nem fognak, mihelyt a „volsdeutsch" csoport tagjai az egyesületen belül újból helyet foglalnak, ismét a külön bizalmi férfiak megszervezésére és pénzbeli támogatására visszatérni. Nem ringatom magamat illúziókban abban a tekintetben, hogy a német kormány a javaslat megoldásába könnyen fog belemenni, hiszem azonban, hogy ha magyar részről következetesen szem előtt tarttatnék az itt kijelölt irány, és következetesen minden alkalommal igyekeznének azt német részről elfogadtatni, annak néhány hónapon belül való keresztülvitele nem volna elérhetetlen. Lényegesen elő lehetne mozdítani a német hajlandóságot egy ilyen javaslat elfogadására abban az esetben, ha valóban hatékony intézkedések történnének itt Magyarországon egyfelől a „volksdeutsch" csoport agitációjának megakadályozására, másfelől pedig a német iskolarendelet végrehajtása és a Német Népművelődési Egyesület szervezete kiépítése akadályainak elhárítására. Jegyzetek a 2. sz. dokumentumhoz 1 Szerzőjének a keltezésre vonatkozó, de bizonytalanságáról árulkodó, két kérdőjellel is ellátott későbbi ceruza-feljegyzése az iraton: „1936 elején ??" A beadvány tartalmából azonban az valószínűsíthető, hogy pontosabban az év első hónapjai vége felé keletkezhetett, amikor Gratznak már volt elég ideje megtapasztalnia, hogy a múlt év decemberi iskolarendelet végrehajtása éppúgy késik, mint a kormány azon megígért intézkedése, hogy rászorítja a hatóságokat az egyesület újjászervezésének támogatására, jóllehet ezek voltak az eredményesség azon feltételei, amelyek mellett Gratz vállalkozott az 1935. június 14-én betöltött szerepére. 2 A falusi német elemi iskolák nagy többségét fenntartó katolikus egyház, attól tartva, hogy a rivális református egyház részéről az iskolái „hazafiatlan regermanizálásával" vádolhatnák meg, vonakodott eleget tenni a vegyes tanítási nyelv egységes bevezetését előíró új iskolarendeletnek. A tanítási nyelv meghatározásának az egyházi autonómia jogkörébe tartozására hivatkozva, legszívósabban ragaszkodott a szülői értekezleteken jól bevált befolyásolási módszerek változatlan alkalmazásához. 3 Az e célból titokban juttatott németországi ösztöndíjakról van szó, amelyekkel kapcsolatban már a Bethlen-kormány jelezte aggályait. 4 A Volksbund für das Deutschtum im Ausland (VDA) volt az a külföldi németség ügyeivel foglalkozó, berlini központú legfontosabb népi szövetség, amelynek német gazdasági érdekeltségek és lapok képviseletében 1930-ban Budapestre telepített embere, Dr. Heinrich Köhler fizetett bizalmi emberek hálózatát építette ki a magyarországi volksdeutsch irányzat fiataljai körében.
