Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161

Tilkovszky Lóránt GRATZ GUSZTÁV ÉS A „NÉPINÉMET BAJTÁRSAK" VISZONYA TÖRTÉNETÉHEZ 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából A Századok 2002. évi 1. számában „Gratz Gusztáv német nemzetiségpolitikai törekvései és azok kudarca" címmel módomban volt bemutatnom ennek a jeles és sokoldalúságával is kitűnő személyiségnek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) - Ungarländisch Deutscher Volksbildungsverein (UDV) élén 1924-1938 között betöltött, máig sokat vitatott szerepét. Az akkor egyúttal közzétett néhány dokumentum élén Gratz kiadatlan németnyelvű életírásából fordításomban közöltem azt a fejezetet is, amelyben ő a maga felfogásában és értékelésében mutatta be kétirányú de egybekapcsolt harcát, amelyet az erőltetett magyarosítástól fenyegetett hazai német nemzetiségi jogok védelmében, de a külső befolyásra támaszkodó nemzetiségi túlzók ellenében vívott, s amely során 1933-1938 között kritikus helyzetbe került. Hazai, valamint németországi és ausztriai levéltárakból előkerült dokumentumok alapján azonban a Gratz által ebben nyújtottnál plasztikusabb és sokoldalúbb kép bontakozott ki a történész előtt.1 Am továbbra is hiányát éreztem olyan dokumentumoknak, amelyek még mélyebb bepillantást engedhetnének Gratz és ún. népinémet ellenfelei sajátos frazeológiát alkalmazó vitáiba - mind eltérő nézeteiket és taktikai elképzeléseiket, mind pedig Gratz ellenük folytatott harcának sokszor maga által kezdeményezett, igen kemény fellépéseit illetően. Milyen körülmények közt, milyen mértékben és egyáltalában miért vállalkozott Gratz arra, hogy ellenfelei által is kezdetben elismert és értékelt közvetítő szerepét a kormányt kíméletlenül kiszolgáló szerepre lássék váltani, miközben a német birodalomhoz fokozottan igazodó magyar kormányzat — egyre inkább tehertételnek érezve Gratz határozottan nemzetiszocializmus-ellenes és liberális szellemi és politikai habitusát, amiről nem utolsó sorban éppen a „Népinémet Bajtársak" denunciációi folytán Berlinnek teljesen tiszta képe volt — végül megszűnt igényt tartani szolgálataira és sürgősen „ejtette" őt? Az utóbbi időkben Gratz Gusztáv rendezetlen irathagyatékának igen tekintélyes része a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete kézirat-gyűjteményébe került, s így ebből ott sok nemzetiségpolitika-történeti szempontból eddig ismeretlen, és épp a fentebb jelzett kérdések vonatkozásában hiányt pótló dokumentum megismerésére is lehetőség nyílik. Most ebből az irathagyatékból merítek, mégpedig olyan dokumentumokat, amelyek Gratz és