Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161
162 TILKOVSZKY LÓRÁNT a „Népinémet Bajtársak" viszonya történetének azt a szakaszát világítják meg, amikor a támadások pergőtüzébe és feloszlatás veszélyébe került egyesülete megmentése végett Gratz által vállalt 1935. júniusi „rendcsinálási kísérlet" nem a várt, hanem azzal éppen ellentétes hatást keltvén, ő kompromisszumos megegyezésre próbált jutni népinémet ellenfeleivel. Ez azonban a Basch-Husscsoport ellenállása, valamint a kormány magatartása miatt meghiúsult, s 1936. augusztusában Gratz még radikálisabb tisztogatásra kényszerült vállalkozni az egyesületben. E kemény intézkedések rossz hatását ellensúlyozandó, Gratz azt várta volna, hogy a kormány valóra váltja neki tett — s őáltala egyenesen feltételül szabni próbált — ígéreteit, vagyis megtöri a világi és egyházi hatóságok ellenszegülését a nemzetiségi iskolareform végrehajtásánál, és a továbbra is bizalmatlan gáncsoskodást leszerelve támogatni fogja a már megtisztított egyesület szabad szervezkedését. Az alább közlésre kerülő 16 dokumentum közül 5 magyar nyelvű, 11 pedig német nyelven íródott. Utóbbiak magyarra fordítását magam végeztem, kivéve a 4. sz. dokumentumét, amelynek fordítása Eiler Ferenc munkája. A magyar nyelvű dokumentumok közlése betűhív. A németből fordítottak magyar nyelvhelyességi és stiláris szempontból történt gondos kontrollálása Zeidler Miklósnak köszönhető, aki tanácsaival a „Dokumentumok"-rész szerkesztését is nagyban segítette. A dokumentumok szövegében magyarázatra szorulónak tűnő mozzanatok, illetve bizonyos összefüggések nélkülözhetetlennek ítélt megvilágítására — olykor óhatatlanul terjedelmesebb — jegyzetek szolgálnak. E tekintetben utalni kell arra a sajátos nehézségre is, amely az irathagyaték teljes rendezetlenségéből, a másolati gépelt példányban meglévőknél a címzés és keltezés igen gyakori hiányából ered. Ezeken sok esetben ceruzával vagy tintával, olykor viszont gépírással utólag rávezetett megjegyzések találhatók, amelyek arra mutatnak, hogy az 1944-ben politikai okokból Mauthausenbe deportált Gratz, amikor onnan végre megszabadulhatott, és irathagyatékával bíbelődhetett, élete hátralévő egy esztendejében még megpróbált visszaemlékezni, hogy egyes iratainak hozzávetőlegesen mi lehetett a kelte, ki lehetett a címzettje. Bizonytalanságát maga is érzékelteti kérdőjelekkel, illetve a „vagy" szócska alkalmazásával. Még olyan esetben is, amikor helytállónak vélte egy-egy effajta utólagos „megállapítását", a történész a dokumentum szövegét elemezve — az egyéb dokumentumokkal egybevetve, vagy egyszerűen az események kronologikus rendjének ismeretében — kénytelen azok hibás voltára rámutatni, s azokat pontosan vagy legalább hozzávetőlegesen korrigálni. Jegyzet a bevezetéshez 1 Ez a már az 1979-1981 közt publikált résztanulmányaim felhasználásával utóbb németül megjelent könyvemből is kitűnhet. (Lóránt Tilkovszky: Teufelskreis. Die Minderheitenfrage in den deutsch-ungarischen Beziehungen 1933-1938. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989.)
