Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551

1560 DEÁK ÁGNES diploma ellen irányul, illetve a közrendet és biztonságot érinti. „Azon állam­rendőrségi jelentéseket azonban, melyek nem kifejezetten forradalmi szervez­kedést érintenek, de alkalmasak arra, hogy pártok és egyes személyiségek tö­rekvéseit [....] megvilágítsák, a jövőben szíveskedjék csak hozzám továbbítani, mivel fenntartom magamnak a jogot, hogy az efféle feljegyzéseket megfelelő módon használjam fel."3 2 S ezen a napon tovább folytatódott az elmúlt évek nyomainak eltüntetése is. A rendőrigazgatóknak kiadott utasítás szerint olyan információk érkeztek Bécsbe, hogy a kormány ellenségei arra készülnek, hogy megszerezzék a rend­őrügynökök listáját, hogy bosszút állhassanak. Ennek megakadályozására el­rendeli a rendőrminiszter a következő papírok azonnali, feltűnés mentes, lehe­tőleg személyes összegyűjtését s Bécsbe szállítását: az ügynökök felvételével és elbocsátásával kapcsolatos hivatali levelezést, a Bécsbe küldött ügynöklistákat; az elnöki és az elnöki titkos iratok között található számlákat titkos kifizeté­sekről, s minden olyan jelentés másolatát, mely ügynöki tevékenységet, annak díjazását érinti; saját kezűleg írt ügynöki jelentéseket, illetve azok másolatát, különösen, ha annak tartalmából lehet következtetni az ügynök személyére, vagy ha az aláírással ellátott; minden hivatali levelezést, melyben valamely ügynök megnevezésre került.33 Először Worafka reagált erre november 25-én. Megerősíti, hogy bár még nem történt atrocitás rendőrintézmények ellen, de erre fel kell készülni, s hogy hajtóvadászat indult az ügynökök ellen. Hírek szerint — írja — Magyarország­ból és Erdélyből tizenháromezer [!] nevet tartalmazó lista terjed országszerte amellett, hogy egy nyomtatott lista is kering azon személyek nevével, akik Pest-Budán 1849-ben hódolónyilatkozatot írtak alá Julius von Haynau tábor­szernagy, a magyarországi főhadparancsnok részére. Arra is hivatkozik Worafka, hogy állítólag egy „a jelen viszonyok között mértékadó személyiség" kifejezetten kijelentette, hogy az új hatóságok megalakulása után a rendőrség összes aktáját rekvirálják, alaposan átvizsgálják, hogy mindazok nevét megtud­ják, akik az országnak és híveinek kárt okoztak. Az utasítást illetően a követke­zőketjelenti: ügynöklistát sohasem vezettek, a minisztérium utasítására egyet­lenegyszer került sor efféle összeállítására. Az elnöki és az elnöki titkos akták között ügynöki átvételi elismervények nem találhatók, mivel az ügynökök által bemutatott számlákat egy-egy bizalmas misszió elvégzése után ellenőrizték, de azonnal meg is semmisítették. Az összegeket a negyedévi elszámolásban jelez­ték felsőbb helyre. Az ügynöki leveleket és jelentéseket, miután a fontosabbak­ról másolatot készítettek, időről-időre megsemmisítették. Az egyes aktákban viszont szerepelnek szép számmal olyan másolatok ügynökjelentésekről, me­lyekből lehet következtetni az ügynök személyére. De a rendelkezésre álló idő nem elég az akták egyenkénti átvizsgálására. Ráadásul különösen az elnöki tit-32 „Staatspolizeiliche Notizen dagegen, wobei es sich nicht gerade um revolutionäre Umtriebe handelt, die aber geeignet sind, auf die Bestrebungen der Partheien und einzelner Persönlichkeiten ... Licht zu werfen, wollen Eu. in Zukunft bloß mir vorlegen, indem ich mir vorbehalte, von derlei Notizen den entsprechenden Gebrauch zu machen." Utasításfogalmazvány az öt rendőrigazgatóhoz, Bécs, 1860. nov. 19. („saját kezűleg felnyitandó") HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860. 33 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom