Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
ÁLLAMRENDŐRSÉG ÉS BESÚGÓHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON (1860-1861) 1561 kos iratok között számos olyan akta található, amely egyes magánszemélyekről nagyon értékes információkat tartalmaz, olyan személyektől származó információkat, akik „a rendőrigazgatósággal semmiféle hivatali kapcsolatban nem álltak, csak egyes hivatalnokokkal voltak baráti viszonyban, s azoknak az előfordult nyomozások alkalmával szívességből segítettek". Ezek „a leglojálisabb alattvalókhoz tartoznak, nem fizetségért, hanem a jó ügy érdekében teljesítettek szolgálatot a rendőrségnek", őket különösen meg kellene óvni a lelepleződéstől, hiszen ők minden körülmények között Pesten kénytelenek maradnak, és „a néppel együtt élni". A legtanácsosabb lenne egyenként átvizsgálni az iratokat, de erre nincs idő, ráadásul ilyen nagy számú akta kivétele teljesen használhatatlanná tenné az iratnyilvántartást. Mindezek alapján azt javasolja, hogy a rendőrigazgatóságok teljes elnöki titkos iratanyagát, az iktatókönyvek kivételével, deponálják Bécsbe. Szükség esetén ugyanezt kell tenni gyorsan az elnöki iratokkal is; bár ezt inkább csak mint halvány eshetőséget említi, hiszen eddig még nem történt incidens.34 A miniszter egyetért a javaslattal, és az elnöki titkos iratokat mind elszállítják.3 5 Franz Cihlarz soproni rendőrigazgató szintén azt jelentette, hogy az ügynökjelentéseket felhasználás után azonnal megsemmisítette, és ugyanez vonatkozik azon feljegyzésekre is, amelyek ügynöki információk felhasználására, illetve azok díjazására vonatkoztak. Egyébiránt kommentár nélkül teljesítette a feladatot.36 Joseph Polatschek eperjesi rendőrbiztos látta legfenyegetőbbnek a helyzetet, egyenesen arról írt november 28-án, hogy a hírek szerint a következő szombaton megostromolni készül a tömeg a rendőrbiztosság épületét, ezért sürgősen Kassára szállíttatja az 1856-1859. évi elnöki iratokat, csak a folyó évi iratokat tartja magánál. Marx kassai rendőrigazgató azután továbbította azokat saját küldeményével együtt (Marx csatolt 129 informátori jelentést is - ott tehát nem volt gyakorlat az azonnali megsemmisítés) Bécsbe.37 Február végén azután, mondván, a politikai légkör tovább éleződött, Marx jobbnak látta az összes elnöki iratot Bécsbe deponálni.3 8 Végül a már említett Maschek nagyváradi 34 „eine unter den jetzigen Verhältnißen maßgebende Persönlichkeit", „Mittheilungen von Privatpersonen, die zu der Polizeidirektion in keinerlei dienstlichem Verbände sondern lediglich zu einzelnen Beamten in freundschaftlichen Beziehungen standen, und denselben bei vorkommenden Erhebungen aus Gefalligkeitsrücksichten an die Hand gingen".; „...sie zumeist zu den loyalsten Unterthanen zählen, und nicht um Sold, sondern aus Rücksichten für die gute Sache der Polizei Dienste geleistet haben..."; „...mit dem Volke zu leben". Worafka jelentése a rendőrminiszterhez, Pest, 1860. nov. 25. HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860. 35 A rendőrminiszter utasításfogalmazványa Worafkához, Bécs, 1860. dec. 13. HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860. 36 Cihlarz jelentése a rendőrminiszterhez, Sopron, 1860. dec. 13. HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860. 37 Polatschek jelentése Marxhoz, Eperjes, 1860. nov. 28., kimutatást ad az átküldött akták számáról is: 1856: 213, 1857: 164, 1858: 163, 1859: 270 db; Marx jelentése a rendőrminiszterhez, Kassa, 1860. dec. 3., hasonló kimutatást közöl az általa kiválogatott akták számáról: 1851-1852: 32, 1853: 21, 1854: 35, 1855: 80, 1856: 29, 1857: 15, 1858: 21, 1859: 38, 1860: 33 db. HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860. 38 Marx jelentése a rendőrminiszterhez, Kassa, 1861. febr. 25. HHStA, Informationsbüro, BM 7274/1860.