Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127

GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 145 Ebéd után Trockijhoz mentem, hogy ismertessem vele, milyen állásponton van Czernin és Kühlmann az általa tegnap felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Először is felolvastam a modus procedendi-re vonatkozó javaslatokat, amelyeket mindkét miniszter jóváhagyott. О is kifejezte egyetértését. Természetesen nem ragaszkodik szavakhoz. Nyilatkozatait és tiltakozásait az általa egyedül jónak tartott tartalommal meg fogja tenni. Az is közömbös számára, hogy mit nyilatkoznak német részről, mert ő az ellen minden körülmények között tiltakozni fog. „Ha Németország nem tartja kötelességének, hogy az annektált területek népeit megnyugtassa — mondta —, az Németország dolga, számunkra az közömbös." Megbeszélésünk következő témája a központi hatalmak viszonya Ukrajnához. Nyíltan megvallottam neki, hogy az ukránokkal folytatott tárgyalásaink annyira előrehaladottak, hogy közel vagyunk az aláíráshoz. Nagyon megütközik ezen. Azt mondja, nem érti, hogyan határozhattuk el magunkat erre. Még ha a Rada Kijevben ura lenne is a helyzetnek, akkor sem képviselné egész Ukrajnát. A Harkov-Jekatyerinoszláv ipari körzetben sohasem bírt befolyással, de amióta a szovjet kormánnyal szembehelyezkedett, a falusi községekben is elveszítette a támogatóit. Most már egyáltalán nincs bázisa. De ha még Kijevben volnának is követői, akkor sem lenne számunkra értelme, hogy egyedül Kijevvel kössünk békét. Éppen mivel nem áll szilárd talajon, a kijevi Rada törekszik arra, hogy külföldön szerezzen támogatást, aminek a segítségével egy ideig még tartani tudja magát. Kezdetben az antantban keresett támaszt, most a központi hatalmak révén próbálja elérni ugyanazt a célt. Amikor azt mondtam Trockijnak, hogy mindenesetre meg akarjuk várni a Kijevbe küldött emberünk jelentését, mielőtt az ukrajnai viszonyokról kialakítjuk ítéletünket, azt válaszolta: „O biztosan meg fogja erősíteni, amit Önöknek mondtam. Egyébként, ha a dolog annyira sürgős, kérjék meg az ukránokat, hogy egy emberük utazzon az Önökével Kijevbe. Meg fogják látni, mennyire határozottan ellene lesznek ennek a kívánságnak." Ismételten visszatértem arra, hogy az ukrán béke aláírását sem megakadályozni, sem sokáig késleltetni nem lehet. Lehetséges lenne-e, hogy mégis békére juthassunk Oroszországgal? Trockij rázta a fejét. „Azt hiszem, nem" — mondta. Én azt mondom, hogy a dolog számomra egyszerűnek látszik. Mi szerződést kötünk az ukrán kormánnyal a dél-orosz területekre. Aztán szerződést kötünk az orosz kormánnyal „valamennyi területre, amelyre az orosz kormány befolyása kiterjed". Ha úgy alakulnak a dolgok, hogy Trockijnak igaza lesz, akkor a pétervári kormánnyal kötött szerződés egész Oroszországra érvényes lesz, az ukránt pedig egyszerűen nem létezőnek tekintjük. Trockij: Mi azonban nem erősíthetjük meg aláírásunkkal, hogy a kijevi Rada kormánya fennáll. Én: Erre nincs is szükség. A pétervári kormánnyal kötött szerződésnek nem kell arra utalást tartalmaznia. Trockij: Az Ukrajnával való békekötés barátságtalan aktus irányunkban, így nem tudunk békét kötni. Én: Semmi esetre sem ez a helyzet. Hiszen mi Ukrajnával nem szövetséget kötünk. Az a szerződés révén semleges országgá válik számunkra. Ha béke-