Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127

146 PAÁL VINCE szerződést írunk alá Oroszországgal, akkor Oroszország szintén semleges ország lesz számunkra. Hogy aztán Oroszország és Ukrajna hogyan rendezik egymás között ellentéteiket, az számunkra közömbös. Trockij: ezt kétségbe vonja. Meg van győződve arról, hogy a központi hatalmak csak azért kötnek békét Ukrajnával, hogy bázist teremtsenek az ukrán kormány érdekében a pétervári kormány ellen folytatandó intervenció számára. Én tagadom ezt a szándékot — bizonyos fokig jobb meggyőződésem elle- , nére — és hangsúlyozom, hogy nekünk, ha Oroszországgal békét kötnénk, nem lenne okunk Oroszország ellen háborúzni, vagy Ukrajnát a maradék Oroszország ellen folytatott harcában támogatni. Egyébként a békeszerződésbe fel lehetne venni egy olyan határozatot, amelyben mindkét fél kötelezi magát, hogy a másik fél belügyeibe való minden beavatkozástól tartózkodik. Trockij: Ez olyan papírgarancia, amely nem sok mindenre jó. Hogy Né- ' metországban vannak intervenciós tendenciák, az kiderül a német sajtó maga- ^ tartásából. Ellenvetem: hiszen ismert, hogyan keletkeznek a sajtóhangok. Nálunk otthon az a benyomás, hogy Ukrajna hajlandó békét kötni, Oroszország ellenben nem. Természetes tehát, hogy a dolgok Oroszországgal szemben élesednek ki. Trockij még megjegyzi, még egy akadályt lát a béke aláírása előtt. Nem tudja, ( hogy az Ukrajnával kötött békeszerződésben milyen határozmányok lesznek. Ha ' tehát Oroszország a Radát végérvényesen felszámolja, és az Ukrajna fölötti uralmat ismét átveszi, akkor az Ukrajnával kötött békeszerződés határozataiért is felelősséget kell vállalnia. Bizonytalan kötelezettségeket azonban nem vállalhat. Én úgy vélem, hogy ezen lehet segíteni, ha az orosz szerződés az egész területre érvényes, amelyre a pétervári kormány befolyása kiterjed. Mivel Trockij kitart amellett, hogy az ukrán béke lehetetlenné teszi a békekötést Oroszországgal, felteszem a kérdést, hogy ilyen körülmények között engedjünk-e szabad folyást az eseményeknek. Hiszen ismeri helyzetet, és tudja, hogy ebben az esetben a következő ülésen sor kerül a tárgyalások megszakítására. Trockij gondolkodik egy kicsit, és azt mondja: „Azt hiszem, mégiscsak meg kell próbálnunk." Útban hazafelé gróf Czerninnel és Kühlmann úrral találkozom. Felmegyünk Kühlmann lakására, ahol beszámolok az éppen lefolyt megbeszélésem eredményéről. Hangsúlyozom, hogy a béke aláírásának legnagyobb akadálya az a béke, amit Ukrajnával akarunk kötni, Czernin és Kühlmann egybehangzóan kijelentik, hogy az aláírás elhalasztásáról szó sem lehet. Kühlmann úgy véli, Trockij mégis alá fogja írni a békeszerződést, sőt éppen az ukrán szerződés fogja rá a legnagyobb nyomást gyakorolni. Hiába igyekeztem, hogy meggyőzzem az ellenkezőjéről. A határkérdésben való bármilyen engedmény tekintetében is ridegen elutasító Kühlmann. Az oroszok számára megállapított jövőbeni határvonal a legenyhébb, amelyet Oroszországnak engedélyezni lehet, lehetetlen attól akárcsak egy lépéssel is eltérni. Mindez meglehetősen rossz hír. Végül javaslom, visszamegyek Trockijhoz, és közlöm vele, hogy az ukrán béke aláírása még ma este megtörténik. A kormányoknak ebben a tekintetben szigorú utasításuk van, amelynek meg kell felelniük. A szerződés aláírásával azonban a béke még