Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475

A HABSBURG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM A KARLÓCAI BÉKE UTÁN 1483 szakarva nem segítették a kevéssé szívlelt olaszt feladata teljesítésében —, és emiatt sokat panaszkodott Marsigli, aki így nem tudta megfelelően ellátni az ál­tala irányított embereket, és kénytelen volt konfliktusba kerülni még a törö­kökkel is, hogy legalább alapvető szükségleteiket biztosíthassa. A török határkijelölő biztosról és az őt segítő emberekről sokkal keveseb­bet tudunk. AII. Musztafa szultán (1695-1703) által kinevezett46 Ibrahim efen­di a kapudzsi basi tisztséget viselte, mely tisztre a 17. században általában a különböző pasák gyermekei, illetve az elsőrangú emírek fiai közül választottak ki ifjakat.4 7 Ibrahim efendi — Marsigli szerint — „kezdetben komoly, de furcsa természetű embernek tűnt, de most, hogy több alkalmam nyílott megismerni, teljesen megváltozott és jó természetét mutatja."4 8 A Portánál a reisz efendi ke­gyeltjei közé tartozott, ugyanakkor a főtolmács, Maurocordato esküdt ellensége volt. A szultán megbízottjának tolmácsa Hasszan Cselebi, egy renegát volt, akit Marsigli rögtön meg is nyert magának, 500 tallért ígérve neki a határ kijelölés befejeztével. Hasszan Cselebi neve a Marsiglinek küldött levelek némelyikén is szerepel, sőt fennmaradtak olyan, Ibrahim efendi által küldött levelek is, melyeket a tolmács az egyszerűség kedvéért egyenesen olaszul írt a császári megbízottnak.49 Marsigli a tolmácshoz hasonlóan megnyerte magának Ibrahim efendi titkárát is, akinek a segítségével hozzájutott a törökök egymás közötti levelezésének egy ré­széhez is. Ibrahim efendinek, mint a szultán határkijelölő biztosának — a csá­szár által kinevezett olasz grófhoz hasonlatosan — leginkább a közeli török ha­tárvidéket irányító két helyi kormányzóval, a boszniai és a temesvári pasával kellett kapcsolatot tartania. A munkálatok Az eredetileg két hónapra tervezett határkijelölés végül három esztendő alatt valósult meg. Az első, horvát-szlavónországi határszakasz (confini cis­danubiali) 1700 júliusára készült el, a második lépcsőben kijelölt erdélyi-te­mesvári határszakasz (confini transdanubiali) pedig 1701 februárjára. Mivel a békeszöveg némely pontjának homályos megfogalmazása lehetőséget adott mind a török félnek, mind pedig a császáriaknak arra, hogy érdekeiket a helyszínen, a határvonalak konkrét kijelölése során próbálják meg messzeme­nőkig érvényesíteni, a császári megbízott, Marsigli már a határbejárás megkez­dése előtt komolyan készült ennek a fontos feladatnak a végrehajtására. Terve­zeteket készített a határok kijelölésének gyakorlati, illetve elvi — gazdasági, 46 Kinevezésének latin nyelvre fordított szövege: „Interpretatio mandati, quo Ibrahim Effendi Commissarius ad determinanda confinio constituetur." Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 62. 47 A 17. század végén százötvenen szolgáltak kapudzsi testként a Portán. Ismail Hakki Uzun­çarsdi: Osmanli Devletinin Saray Teskilati. Ankara 1988. 404-406. 48 Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 59. 49 BUB Mss. Mars. 70. Miscellanea per la commissione dei confini. III. fasc. Lettere 12 italiane, scritte dalTIbrahim effendi capigi bassa per mano del suo interprete Hassan Celebi. Mindegyik dá-tum nélküli. Van ezek között olyan levél, amelyben csak a neki küldött friss cseresznyét vagy fehér kenyeret köszöni meg a török megbízott, van viszont olyan is, amelyben folyó ügyekről tájékoztat, vagy következő találkozót beszél meg, de olyan is, amelyben kereskedők kárpótlásáról, illetve foglyok kiszabadításáról van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom