Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
1484 F. MOLNÁR MONIKA katonai-védelmi — szempontjainak figyelembevételével. A határfelmérést előkészítendő munkálatok közül kiemelkedik Marsigli első császári jelentéséhez csatolt irata, amely a határkijelölésnél elvégzendő munkálatokat foglalja össze.60 Ennek fő pontjai a következők voltak: A határvonalat földrajzi nevekkel és fogalmakkal részletesen le kell írni a különböző égövek, folyók és szárazföldi tájak neveivel jelölve. A kijelölendő „határvonal" egy négy óra járásnyi határsáv lesz, két-két óra járásnyi mindkét fél oldalán. A határkijelölésnél szerepet játszó fő folyók részletes elemzése: azok kanyarulatainak, szigeteinek, partvonalának széleskörű vizsgálata elengedhetetlenül fontos. Figyelembe kell venni, hogy ezek hegyes vagy sík terepen fekszenek-e, környékük mocsaras vagy erdős vidék-e, van-e híd rajtuk, lehet-e rájuk csinálni, vizük minősége kedvez-e a hajózásnak, van-e rajtuk stabil vagy úszó malom, a lakosok beszámolói alapján mekkora volt az eddigi legnagyobb áradás, és az milyen károkkal járt, valamint hogy e folyók partján található-e település, kastély vagy valamiféle erősség. Fel kell mérni továbbá, hogy a határsávnak kijelölt négy óra járásnyi terület mennyire termékeny vidék, illetve mennyire használható katonai célokra (pl. legelőnek, abrakhoz), hogy útjai honnan-hová vezetnek, járhatóak-e (mind katonai, mind kereskedelmi szempontból), és van-e valamiféle ásványkincs vagy nyersanyag a területen, ami a két birodalom közötti kereskedelmet elősegíthetné. Fel kell jegyezni emellett minden szóban forgó terület, illetve közigazgatási egység nevét (a lehető legtöbb nyelven), fekvését és kiterjedését. Kimutatást kell készíteni az ott élő lakosság testi felépítéséről, szokásairól, nyelvéről, vallásáról, általános foglalkozásairól és mindenekelőtt arról, hogy alkalmasak-e Őfelsége, a császár szolgálatára. Végezetül el kell végezni az összes lerombolandó, illetve kiürítendő helység felmérését — de legfőképp azokat, amelyek a császár tulajdonában maradnak —, hogy azok megfelelnek-e a modern védelmi követelményeknek, és ha nem, akkor megerősíthetőek-e. Számba kell venni továbbá az erősségek összes előnyét és hátrányát, valamint a rajtuk később elvégzendő munkálatokat. Az utolsó pontban Marsigli összefoglalóan megjegyzi, hogy szerinte a fent vázolt alapelvek és az azzal együtt járó munkák elvégzése során világosan ki fog derülni, hol kell megrajzolni a két birodalom határát, hogy mind a békés, mind pedig a háborús céloknak jól megfeleljen. Mindezekből világosan kitűnik, Marsigli a császáriak megbízottjaként a határok kijelölésénél két szempontot tartott alapvető fontosságúnak: a gazdasági és a katonai-védelmi szempontot, alkalmazkodva ezzel a bécsi udvarban kialakult két párt, a Merkantilpartei és a Militarpartei különböző igényeihez.61 Kulcsszava a „buon ordine" gyakran előfordul a császárhoz írott jelentésekben is. 1700 februárjában például Sziszeken időzve ezt mondta az olasz szakember: „az ezen a területen töltött tétlen időszak folyamatosan lehetőséget biztosított 60 Oppova, 1699. április 14. A jelentéshez csatolt L jelű irat teljes címe a következő: „Formolario stabilito per ordinäre il protocollo dello stato dell'intiera limitanea linea." BUB Mss. Mars. 59. 17v-18r . 61 A bécsi udvarban működő különböző „pártokról", azaz érdekcsoportosulásokról Gherardi, R.: Potere i. m. 57-69. és Nagy L.\ Rebellis barbárok i. m. 318-324.