Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1469 sára volt hajlandó hivatala jövedelmeiből a stájer hajók beszerzésére. Kanizsa esetében tehát a kincstár lehetőségei mellett a kamarai alkalmazott ellenállása is nehezítette a katonai szempontok érvényesítését. Kanizsa város történetének ugyanakkor vitathatatlanul egyik igen jelentős állomása volt a vár felszámolása, hiszen ennek következtében a törökellenes védelmi rendszer egyik legfontosabb dunántúli erőssége tűnt el szinte teljes egészében a föld színéről. Kaposvár és Dombóvár Mindkét várat 1686 őszén, Buda elfoglalása után, Bádeni Lajos dél-dunántúli hadjárata nyomán sikerült visszafoglalni: Kaposvár három napi ellenállás után adta meg magát, míg Dombóvárat elhagyták védői. A területen több hatalmi tényező is megjelent: egyrészt a várak, illetve a városok szinte azonnal a nádor, Esterházy Pál tulajdonába kerültek. Másrészt a kamarai szervek is megkezdték Kaposvár központtal szervezetük kiépítését. Kaposvár 1690-ig a Csáktornyai Adminisztráció alá tartozott, utána került át a pécsi kerülettel együtt előbb a Kanizsai, majd a Budai Kamarai Adminisztráció felügyelete alá.15 7 A harmadik hatalmi faktor az itt lévő katonaság volt. Dombóváron, mint magánkézbe került vár, nem voltak királyi csapatok, de Kaposváron az 1690-es években is állomásozott a korábban Pölöskén szolgálatot teljesítő16 8 100 fős magyar katonaság,16 9 Csányi Bernát kapitánysága alatt.16 0 A dél-dunántúli várak lerombolásában Philipp von Duellersperg, pécsi kamarai prefektus játszott jelentős szerepet. A várrombolási rendeletet követően azonnal jelezte a rombolás kivitelezését irányító szigetvári kapitánynak, Johann Joseph de Huynnak, hogy ő a Budai Kamarai Adminisztrációtól kapott külön instrukció nélkül sem pénzt, sem szerszámokat nem hajlandó biztosítani a munkálatok végrehajtásához.161 Lorenz Fabian Silbereisen szigetvári tüzérparancsnok által 1702 márciusában összeállított kimutatás szerint 6 mázsa lőporra, 12 font salétromra, 4 font kénre, 100 csákányra, 50 aknászcsákányra, 100 hegyes csákányra, 200 lapátra, 300 kapára, 4 darab vasfúróra kőtöréshez, 4 karóra, 4 vaskalapácsra, 50 fejszére, 300 talicskára, valamint további 300 csákányra és kapára volt szükség. A földmunkák elvégzését 400 jobbágy ingyenmunkája, a fuvarokat 34 szekér segítségével végezték volna el.162 Hamar kiderült azonban, hogy a szigetvári hadszertár szegényes felszereltsége16 3 miatt csak Duellerspergtől, illet -167 Babies András: Kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703. Pécs 1937. 30. 158 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 386. 1691. Mai No. 86. fol. 223r. 159 ÖStA FHKA H KA HFU RN 370. 1695. Mai fol. 110-113. A 30 magyar lovas és 70 magyar gyalogos havi zsoldja készpénzben 361 magyar forint és 45 krajcár volt. 160 1687-ben a német kapitány Karl Veit Hoffer, míg a magyar kapitány Csányi Bernát volt. ÖStA KA HKR Prot. Exp. 374. 1687. Mai No. 164. fol. 347г. 161 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420. 1702. Apr. fol. 74. Huyn természetesen azonnal továbbította a prefektus véleményét az Udvari Haditanácshoz. ÖStA KA HKR Prot. Exp. 414. 1702. März No. 126. fol. 159". 162 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420. 1702. März fol. 678. 163 Gondot okozott a 300-400 talicska, a jó minőségű csákányok, kapák, lapátok kiállítása is; nem is beszélve a 400 főnyi munkaerőről, amelyet a környező vármegyék ingyenmunkájával kívántak biztosítani. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy puskaporból és salétromból itt nem volt hiány. ÖStA FHKA H KA HFU RN 420. 1702. Apr. fol. 73.
