Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441

A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1461 adnák fel őrzői azonnal a várat, elveszítve ezzel az ott tárolt puskaport és élel­met, ezért inkább lerombolását javasolják.10 0 A kamarai alkalmazott első feladata a rombolással kapcsolatban 1702 feb­ruárjában adódott, amikor a Budai Kamarai Adminisztráció felszólította az alá­rendelt hivatalokat, hogy biztosítsanak a rombolások előkészítésére érkező Ni­colas Dumont részére lakást, valamint minden szükséges információt osszanak meg vele. Vanossynak ez ténylegesen azt jelentette, hogy saját házában kellett elszállásolnia a hadmérnököt, és természetesen neki kellett a várak szemrevé­telezéséhez a hadmérnök kiutazását megoldani.101 Dumont — korábban már idézett — jelentéséből tudjuk, hogy Székesfe­hérvár rossz állapota ellenére igazi erősség volt, 7 rondellával, amelyeket föld­del jól megerősítettek. A 9-12 láb vastag falakat négyszögű kövekből építették. Két kapuja volt a várnak, nagy vastag falakkal, ha azonban ezeket nem erősítik meg szakszerűen és modern módon, akkor ostrom esetén — mint a hadmérnök vélte — nehezen védhetőek. Körbe-körbe félórányi járásra mocsár terült el, ahol két láb mély várárok volt, amelyben nem lehet átjárót építeni, mert a forró víz állandóan feltört. Dumont szerint ez a szituáció is azt mutatta, hogy inkább le kell rombolni a várat. Ez a hely — miként fogalmazott — a fő átjáró Stájeror­szág és Alsó-Magyarország felé, a nagy mocsár egész a Dunáig, Mohácsig és Szekszárdig tart, itt nincs más lehetőség az átkelésre Székesfehérvár és Simon­tornya között, minthogy az ember fél mérföldet hajóval tesz meg. A rondellák, mint külső erődítések mellett a kőfalakat is le kell rontani, de mivel a rondellák is a mocsárban álltak, ez lesz a legnehezebb feladat. Éppen ezért kellett 80 kő­műves, 24 kőtörő, 12 aknász, 6 ács, 12 hajó, 24 hajós, utóbbiakkal a puskaport kellett a falakhoz szállíttatni. A két külváros jól megerősített, de csak földsánc­ok, cölöpsor és vízzel feltöltött árok vette őket körül. Az erődítések lerombolá­sához és az árkok betöltéséhez 2000 ember kell.10 2 A székesfehérvári városi tanács számítva arra, hogy a rombolás során ren­geteg kőtörmelék szabadul fel, amelynek felhasználási módjáról nem rendelke­zett a várrombolási rendelet, kérvényben fordult az Udvari Haditanácshoz, hogy biztosítsa számára ezeket a falakról lehullott köveket, nevezetesen hogy abból új városházát és egyéb városi épületeket emelhessenek. A hadügyi kor­mányszerv természetesen megadta ezt a lehetőséget a városnak.10 3 Az egri külső vár bemutatott rombolása miatt lassan haladt a fehérvári munka megszervezése és előkészítése is. 1702. május végén Vanossy még arról értesítette a Budai Kamarai Adminisztrációt, hogy Dumont hadmérnök a mun-100 ÖStA FHKA HKA HFU RN 338. 1690. Nov. fol. 15-16. 101 MOL E 286 1702. No. 140. 102 ÖStA FHKA HKA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 60-63. és 67-68. Érdekes, hogy két leírás is készült: a korábbi, amelyiket márciusban írta Dumont, áprilisra egészült ki a mocsarakról szóló be­számolóval. A leírás vázlatos fordítását, bizonyos részek kihagyásával közli (a Fejér Megyei Levél­tár, Székesfehérvár; Acta politica 1702. No. 58. jelzetű jelentés alapján): Lauschmann Gyula: Szé­kesfehérvár története. II. A török kiűzésétől a 18. század végéig 1688-1800. (Közlemények Székes­fehérvár város történetéből. Szerk. Farkas Gábor) Székesfehérvár, 1994. 39. 103 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. 1702. Apr. Bd. 414. fol. 220v-221r., kiadva: Oross A..­Rendeletek i. m. 286.

Next

/
Oldalképek
Tartalom