Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
1462 OROSS ANDRÁS kálatokhoz a korábbi 10000 forint helyett 15000-t követel.10 4 A várrombolási rendeletnek megfelelően ugyanakkor a Budai Kamarai Adminisztráció a nyár elején szorgalmazta, hogy a vármegyék állítsanak ki munkásokat Fehérvár'lerombolásához. A Kanizsához is kirendelt Fejér10 5 és Tolna vármegye10 6 azonban jelezte a budai pénzügyigazgatási központnak, illetve Pfeffershofen parancsnoknak, hogy egy időben csak az egyik dunántúli rombolásban tudnak részt venni. Az ősz folyamán így további megyék is gratuitus labort teljesítettek Fehérvárnál.107 Pfeffershofen budai parancsnok és Vanossy székesfehérvári harmincados is erőteljesen készült tehát a fehérvári rombolásra 1702 nyarán. Előbbit a technikai, míg utóbbit az anyagi feltételek biztosítása foglalkoztatta. Pfeffershofen még az egri külső vár lerombolásának befejezése előtt rendelkezett arról, hogy 15000 mázsa ólmot szállítsanak Fehérvárra az ottani munkálatokhoz. Felszólította a Budai Kamarai Adminisztrációt, hogy a székesfehérvári harmincados (akárcsak az egri prefektus) a mérnök és a munkások minden kérését teljesítse, hiszen a rombolások csakis így folyhatnak zökkenőmentesen. Jelezte azt is, hogy az egri kovács helyett a budait fogja Székesfehérvárra küldeni, mert az jobban dolgozik.108 Vanossy ezzel szemben azért aggódott, hogy ki fogja és természetesen miből fizetni az ideérkező szakembereket. Az összesített kimutatás szerint az Egerből Fehérvárra érkezett mesterek hetente 73 forint 80 krajcárt kaptak volna. Azt sem tisztázták, hogy az Eger és Székesfehérvár között megtett út beszámít-e a fizetésükbe vagy sem.10 9 A probléma rávilágít arra, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció területe alá tartozó részeken feltehetően a Budai Építési Hivatal emberei hajtották végre a rombolásnál felmerülő munkákat, hiszen ők tették meg az utat Egerről Fehérvárra. A tervek elkészülte11 0 után a város közönsége is megismerhette azokat. A rombolások megindulása előtt a székesfehérvári városi tanács, félve attól, hogy a város védtelenné válik, kérvényezte, hogy néhány kisebb ágyú és több fegyver is maradhasson a településen.11 1 Természetesen mindaddig nem kezdődhetett meg a munka, amíg az ágyúk, a muníció és a hadieszközök elszállítására sor 104 MOL E 281 1702. Mai No. 39. 105 Erdős Ferenc - Arany Magyar Zsuzsanna: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711. (Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25.) Székesfehérvár 1997. 148. 106 Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703. Szekszárd 1992. 49-50. 107 Veszprém és Esztregom vármegye kirendelésére 1. MOL A 14 1702. No. 88. és MÖL Magyar Kancellária Levéltára, A 35, Conceptus expeditionum (a továbbiakban A 35) 1702. Sept. No. 50. A Dumont által igényelt 2000 embert viszont így sem' sikerülhetett biztosítani, ezért szeptemberben Komárom vármegyét is felszólították, hogy küldjön ingyenmunkát és fuvart a tüzérség és a muníció elszállítására Székesfehérvárhoz, hiszen e vármegyét korábban csak Tata lerombolásához rendelték ki. MOL A 14 1702. No. 97. és MOL A 35 1702. Sept. No. 70. 108 MOL E 281 1702. Juni No. 47. 109 MOL E 286 1702. No. 241. A 3 aknász, a 6 ács, a 6 kőműves, heti 18 (azaz hetenként 3 forint egy szakembernek), a 7 kőtörő heti 16,30, a felügyelő heti 3 forint bért kapott. 110 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. 1.702. Juli No. 310. fol. 469v. 111 Tudjuk, hogy különböző hadieszközöket 1700 tavaszán a harmincadhivatalba szállítottak, hogy ott javítsák meg őket (MOL E 286 1700. No. 193.), erre a munkára azonban nem került sor, mert azok 1702 nyarán még mindig ott hevertek. MOL E 286 1702. No. 241.
