Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1457 járatok megtámasztásához szükséges fákat és gerendákat Borsod és Heves vármegyéknek kellett előteremteni.7 6 Bár a föld és a kőtörmelék elhordásához használt talicskákat Bécsből kellett Egerbe hozatni, a vasat és a puskaport helyben akarták megvásárolni.7 7 Utóbbiból a falak vastagsága és a mély alapozás miatt nagy mennyiségre volt szükség, de Pénz szerint a hadmérnök és emberei nem takarékoskodtak vele eléggé. Április végén előfordult, hogy a mély aláásás miatt az egyik összekötő fal beomlott, ezen a szakaszon így nem kellett robbantani.7 8 Pénz azt szerette volna elérni, hogy a rombolás kivitelezői ilyen módon is takarékoskodjanak a puskaporral. Április végén ugyanakkor megkezdődtek a tárgyalások a belső vár meghagyásáról, mert a külső vár lerombolása ekkorra már olyan nagy összegeket emésztett fel, amit az egri prefektusi hivatal jövedelmei egyszerűen nem bírtak.7 9 A költségek között a legnagyobb tétel a kirendelt mesteremberek munkabére volt. Ácsok, kőtörők, kőművesek, aknászok, pallérok és egy írnok dolgozott Egerben március vége8 0 és július eleje között. Az ő munkabérük megállapítása folyamatos tárgyalásra kényszerítette mindkét felet.8 1 Elvileg Eduard de Wilson egri parancsnok irányította volna a rombolási munkákat, de Pfeffershofen szorgalmazására április végén megkezdték a helyőrség Eperjesre költöztetését,82 a hadieszközök Kassára szállítását.8 3 A nyár kezdetén végül rendhagyó módon alakult a vár sorsa, hiszen amint a rombolás nagy költségei kiderültek,8 4 az Udvari Haditanács helyt adott annak az észrevételnek, hogy a belső vár érintetlenül maradjon. Pfeffershofen az engedély nyomán olyan gyorsan intézkedett, hogy júliusban Pénz már az egykori külső vár felé felhúzandó támfal építéséről tudósított, sőt a tervezett védmű építési költségvetését és tervrajzát is benyújtotta, amely 147 öl hosszan, 4 öl magasan, alul 5, felül 3 láb szélesen erősítette volna az Almagyar-domb felől a 76 Uo. 1702. März No. 12. 77 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 55. 78 MOL E 281 1702. Apr. No. 53. 79 A Budai Kamara : Adminisztráció meghagyta Penznek, hogy a Budai Építési Hivatalból szerezze be a romboláshoz szükséges aknász- és sáncszerszámokat, mégpedig saját hivatala jövedelmeiből. Szintén ebből kellett fizetnie Pfeffershofen és Dumont szálláshelyét is. MOL E 281 1702. März No. 92. Nem véletlen, hogy áprilisban Pénz már azt jelezte, hogy a katonaság állandó újabb igényei miatt nem tudja fizetni az összes kiadást. Uo. 1702. Apr. No. 30. 80 Az elméleti és gyakorlati előkészítő munka befejezése és az első aknajáratok ásása 1702. április 4-én kezdődött. MOL Szepesi Kamara, E 254, Representationes, informationes et instantiae 1702. Apr. No. 17. 81 MOL E 281 1702. Mai No. 46. (Itt megtalálható a mesterek név szerinti felsorolása is.) 82 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. Apr. No. 274. fol. 259r. A helyőrség és a kapitány távozásával Pfeffershofen elérte, hogy maga irányítsa a várrombolást, így ő vehette fel az ezért járó külön fizetést is a Budai Kamarai Adminisztrációtól. A tüzérségi alkalmazottak közül nem mindenki távozott azonban Eperjesre, hiszen Ferdinand Gerlacher tüzérparancsnokot Komáromba helyezték át. MOL A 14 1702. No. 85. 83 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. Apr. No. 84. fol. 249v. A puskapor szállításakor nagy probléma volt a hordók rossz állapota, ezért Pénz intézte azok javíttatását is. MOL E 281 1702. Mai No. 3. A hónap végére megjavított 300 hordóban Kassára vitték a rombolásnál fel nem használt puskaport. Uo. 1702. Mai No. 28. 84 A végösszeg Pénz kimutatása szerint 2303 forint 49 krajcár volt. Ebben viszont csak a mestereknek kifizetett munkabér és a szükségletekért kiadott pénz szerepel. MOL E 281 1702. Juli No. 27.
