Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
1458 OROSS ANDRÁS belső várat.8 5 Igen figyelemreméltó, hogy a védmű építésének költségvetése elérte (a munkabérek változásától függően) az 1500 forintot, azaz a rombolási költségek mintegy 65 százalékát!8 6 A megvalósítás, tekintettel az egyre nehezedő gazdasági helyzetre és más feladatok előtérbe kerülésére,8 7 csak lassan folyt, de az 1703 júniusáig folyamatosan zajló újraerődítési munkákra így is 1085 forintot fizetett ki az egri prefektusi hivatal.8 8 1703-ban ugyanakkor nagy könnyebbséget jelentett, hogy ekkor már sem a várkapitánynak, sem a tüzérségi alkalmazottaknak járó bért és egyéb járadékokat nem kellett biztosítani, hiszen őket már máshová vezényelték át. Johann Christoph Pénz kimutatása szerint így ebben az évben 1860 forintot takarítottak meg. Röviden összegezve kijelenthető tehát, hogy az egri vár teljes lerombolására elsősorban a munkálatok hatalmas költségei miatt nem került sor. Az egri kamarai prefektusi hivatal és személy szerint Johann Christoph Pénz kitartó szervezőmunkája nélkül még ennyi sem valósulhatott volna meg a nagy múltú erősség felrobbantásából. Később, a II. Rákóczi Ferenc vezetette szabadságharc idején sem sérült meg jelentősen a vár. A kuruc csapatok csak hosszú blokád után 1705-ben vették be Egert, és birtokolták 1710-ig. A 18-19. században viszont több nagyobb változás is érte a megmaradt falakat (példaként említhető itt, hogy az Eger-Putnok vasútvonal építésekor a vár északkeleti bástyáját átmetszették), de a régészeti feltárások és műemléki helyreállítások eredményeként utóbb az ország egyik leglátogatottabb történelmi emlékhelyévé vált az egri vár, pontosabban az 1702-1703-ban megmaradt belső vár. Palota 1687. évi visszafoglalása után Várpalotán Zichy István győri vicegenerális parancsnoksága alatt magyar huszárok állomásoztak. Több panasz is érkezett rablásaik miatt, ezért 1690-ben felvetették a vár lerombolását is,8 9 ennek ellenére még 1701-ben is 50 lovas és 100 gyalogos teljesített itt szolgálatot.9 0 A Budai Kamarai Adminisztráció viszont a frontvonal délre húzódását követően Székesfehérvár filiájaként harmincadot tartott itt, igaz hivatal nélkül, az igazgatási feladatokat így az itáliai származású Lorenz Vanossy fehérvári provizor és Friedrich Retl ellenőr látták el. A vár és az uradalom — több vissza-85 MOL E 286 1702. No. 284. 86 A pontos végösszeget csak 1703 szeptemberében állapították meg 2266 forint 18 1/3 krajcárban. MOL E 286 1703. No. 341. Igaz, ebben nem szerepelt a Pfeffershofennek és Dumontnak kiutalt 2000, illetve 570 forintos munkadíj. Uo. 1703. No. 280. 87 1 702 folyamán megindultak a fegyverváltság vármegyénként történő megfizetésére irányuló tárgyalások. A Pénz körzetében fekvő Heves és Külső-Szolnok tizenkét-, Borsod hatezer forintot és 300 mérő gabonát fizetett az Udvari Fizetőhivatalnak. Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. Századok 76. (1942) 188. 88 MOL E 286 1703. No. 280. 89 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 384. 1690. Aug. No. 46. fol. 396v. 90 Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Millenniumi Könyvtára 4.) Bp. 2004. 176.
