Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441

1456 OROSS ANDRÁS nők szerint kellett még 3000 lapát, 2000 csákány, 1000 lapát- és csákánynyél, hogy az elromlottakat könnyen meg lehessen javítani.6 9 Mivel ezekből a sánc­szerszámokból Dumont szerint hiány volt az egri hadszertárban, kérte, hogy Budáról szállítsanak oda elegendő mennyiséget. A mérnök 1000 rőf vásznat rendelt még, a puskaport ugyanis vászonba csavarva helyezték el az aknászok által kifúrt járatokban. Hasonlóképpen a járatokban történő közlekedéshez használták a Dumont által igényelt gyertyákat is. Az aknajáratok megtámasz­tásához kellhettek azok a 10-12 láb hosszú, 2 láb széles és 4 ujj vastag tölgyfage­rendák, amelyekből 100 darab szükségeltetett. Egy másik igénylésben már 2000 darab lécről írtak, amelyeket a hevesi és a borsodi molnároknak kellett biztosítani, akárcsak a török időkben.7 0 Az egri hadszertárban található készletekből kellett még a kőből épült fa­lak alapjainak eltüntetéséhez 6 fúró, 3 kézifűrész, 5 kézikalapács, 5 balta, vas­szögek, csákány- és lapátnyelek, továbbá különböző ácsszerszámok. Egerben ezekből és talicskákból is hiány mutatkozott. Bécsből igényeltek 400 talicskát, amelyek a kőtörmelék elszállításához kellettek. Dumont szerint 3000 jobbágy munkájára lett volna szükség, hogy a romokat teljesen eltüntessék. Továbbra se feledjük, hogy ezek a szükségletek a külső és belső vár egyidejű lerombolásá­ra benyújtott tervszámok voltak! Az élet és a valóság azonban más végkifejletet eredményezett. Az egri külső vár lerombolásáról igen sok adattal rendelkezünk, köszön­hetően Pénz prefektus és ellenőre, Johann Anton von Salgari lelkiismeretesség­ének, hiszen hetente küldték számadásaikat Budára, illetve Dumont és Pfeffers­hofen néha heves elégedetlenkedésének, amellyel kifogásolták a beszerzések lassúságát. Détshy Mihály részletekbe menően feldolgozta az 1702. március vége és július eleje között folyó rombolási munkálatok eseményeit,71 így most elsősorban a Budai Kamarai Adminisztráció és a budai parancsnok, Pfeffers­hofen tevékenységére térünk ki. Pénz, aki saját bevallása szerint 1702 tavaszán az egri külső vár lerombo­lása melletti teendőit teljesen elhanyagolta,7 2 áprilistól folyamatosan küldte a budai központba a számadásokat. A tételek között természetesen szerepeltek a tervezetben említett szükségletek. Ezekből értesülünk a rombolás megvalósulá­sának mindennapos, igen komoly gondjairól. Az igényelt 1000 rőf vászon beszerzé­sét eleinte Budáról kívánták megoldani,7 3 végül a helybeli rácok szállítottak le 1500 rőföt,7 4 majd később Gyöngyösről is beszereztek még 254 rőföt.7 5 Az akna-69 A probléma fontosságát mutatja, hogy a későbbiekben Pfeffershofennek külön utasításban kellett megtiltania, hogy a szerszámjavításokhoz a város egykori török épületeinek a deszkáit hasz­nálják fel. MOL E 281 1702. Juni No. 19. 70 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 58-66. Itt három tervet is találunk arról, mik szükségeltettek a romboláshoz, mivel azonban ezek közül kettő Nicolas Dumont igényeit tartal­mazta, egy hónapnyi különbséggel, így nincsenek bennük eltérések. A harmadikat Johann Christoph Jungmayer budai építési írnok állította össze, de szintén Dumont instrukciója alapján. 71 Détshy Mihály: Az egri külső vár lerombolása 1702-ben. In: Az Egri Múzeum Evkönyve V Szerk. Bakó Ferenc. Eger 1967. 117-123. 72 MOL E 281 1702. Mai No. 23. 73 Uo. 1702. März No. 12. 74 Uo. 1702. Apr. No. 16. 75 Uo. 1702. Mai No. 46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom