Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
1454 OROSS ANDRÁS gek listájára helyezték, tiltakozott az Udvari Haditanácsnál, hogy ha a rombolás mellett döntenek, akkor utalják ki neki a kastély értékét, 3500 forintot.6 0 1702. március 16-át megelőző vasárnap — Karl von Schaumberg, simontornyai harmincados61 levele szerint — Nicolas Dumont hadmérnök feladatának megfelelően szemrevételezte Simontornyát, és kijelentette, mivel ez a kastély nem erődítmény többé, ezért javasolja lerombolását.62 Dumont a Budai Kamarai Adminisztrációhoz írott jelentésében kifejtette, hogy a négyszögű, öreg, félig romos „Schloss" összes védelme egy magas toronyban rejlett, szerinte nem kell mást felrobbantani, mint a tornyot és azt a falat, amely már egyébként is félig a földre omlott. A vár körül folyóvízzel telített, 10 öl széles, helyenként mély, helyenként sekély árok volt. Szükséges 2 kőműves, 2 ács, 400 jobbágy, a víz elvezetéséhez és az árok betöltéséhez, a cölöpsor és a bástyák ledöntéséhez. Összesen 25 nap kellett volna — szerinte — a munka elvégzéséhez. A sziget, amelyen a vár feküdt 2000 lépés hosszú és 300-400 lépés széles volt, két folyóvíz, a Sárvíz és a Warbai6 3 folyta körbe. A mocsár körbe-körbe egy jó puskalövésnyire terjedt, a folyók alkotta szigeten néhány parasztházon és egy cölöpsoron kívül más nem volt. A szigetet minden irányból csak hajóval lehetett megközelíteni. Mivel a közelben volt egy magaslat, ahonnan puskával és ágyúval mindent rommá lehetett lőni, ezért a modern erődépítészet elvárásainak a vár a legkevésbé sem felelt meg - összegezte tapasztalatait a hadmérnök.6 4 Simontornya jelentősége valójában nem erősségében, hanem földrajzi fekvésében rejlett, hiszen fontos útvonalak kereszteződésénél biztosított átkelést a délkelet-dunántúli mocsarakon keresztül. A rombolás végül a tulajdonos tiltakozása mellett azért nem valósult meg, mert a 400 jobbágy biztosítása igen komoly nehézségekbe ütközött, hiszen a dél-dunántúli vármegyék munkásai mind Kanizsa vagy Székesfehérvár bontási munkálatain vettek részt. Simontornya viszonylagos épségben maradt vára azután így válhatott a következő években a Dunántúlra újra és újra betörő kurucok egyik legfontosabb támaszpontjává. A várat egyébként a 18-19. században uradalmi épületként használták, napjainkban pedig múzeumnak és kulturális intézménynek ad otthont. Eger Az 1687 decemberében kitartó blokád eredményeképpen visszafoglalt egri várról már egy 1688. évi névtelen szakvélemény úgy nyilatkozott, hogy azt le kellene rombolni. Indokai között szerepelt egyrészt a vár fekvése, másrészt, Simontornyát is. A megoldás szerint a nádor által fegyveijog megváltásáért fizetendő 40000 forintot a kamara, a Simontornyáról történt lemondás fejében elengedte. 60 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 408. 1700. Jan. No. 23. fol. 32r. 61 Simontornyán nem önálló harmincadhivatal, hanem Székesfehérvár egyik filiája működött. Schaumberg elődjét, Johann Haunoldtot 1700 tavaszán távolította el a Budai Kamarai Adminisztráció vezetősége nem megfelelő működése miatt, Friedrich Retl székesfehérvári harmincados jelentése alapján. MOL E 286 1700. No. 200. 62 MOL E 281 1702. März No. 51. 63 Feltehetően, jelen esetben arról van szó, hogy a francia származású hadmérnök, a német ajkú harmincados a többségében rác lakosságú Simontornyán a várárok vagy a várba folyó patak szavakat tévesen jegyezte le. 64 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 60-63.
