Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 141 sekkel? A német területi követelések közül az, amelyik a Moon-Sund-szigetekre vonatkozik, az Önök számára elfogadhatatlannak látszik." Trockij erre kijelentette, Németország azon követelése, hogy a Moon-Sundszigeteket megtartsa, Oroszország számára elfogadhatatlan, mert ezen szigetek német megszállása állandó fenyegetést jelentene Pétervárra és Oroszországra. 0 nem ért a katonai dolgokhoz, de ezt a követelést szakértői — különösen Altvater tábornokot3 1 említette — egészen elfogadhatatlannak tartják. Kevésbé élesen, de eléggé nyomatékosan nyilatkozott Trockij Riga német birtokbavétele ellen. Három okot nevezett meg, amelyekből következően ez a német követelés sem teljesíthető könnyen: először is az a háromszög, amelyet Németország a Dvinán túl meg akar tartani, szintén nagy katonai jelentőséggel bír; másodszor ezen a területen a Dvina a természetes határ, Riga azonban a Dvinától északra fekszik, vagyis egy olyan területen, aminek természetes módon Oroszországhoz kellene tartoznia; végül harmadszor nehéz elfogadni, hogy a lettek által lakott területet szétszakítsuk, és egyik részét Oroszországnál hagyjuk, a másik részét pedig a lettek kulturális központjával, Rigával együtt Németországhoz csapjuk. A harmadik német követelés, amelynek enyhítését az orosz delegáció kívánná, Litvánia határaira vonatkozik. Kérdésemre, hogy itt olyan különbségekről van-e szó, amelyeken a béke zátonyra futhat, azt mondta: „Azokhoz az óriási területekhez képest, amelyeket Németország megszerez, csekélységekről van szó." És aztán hozzáfűzte: „Azokon az álmatlan éjszakákon, amelyeket itt töltök, egyetlen vigaszom, hogy a forradalmi gondolat terjedése, amelyet mi képviselünk, meg fogja keseríteni a németek területszerzés feletti örömét, és múlandóvá is teszi ezt az örömöt." Aztán a megegyezés második tárgyi nehézségére tértünk át: az Ukrajnához való kapcsolataink kérdésére és azon szándékunkra, hogy békét kötünk Ukrajnával. Az én álláspontom körülbelül a következő volt: „Vagy olyan a helyzet, amint azt Trockij állítja, és akkor mi nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a kijevi Radával békét kössünk, mert hiszen mi az Ukrán Köztársasággal akarunk békét, és nem Holubovics és Sevrjuk3 2 urakkal. Vagy pedig a helyzet olyan, amint azt mi feltételezzük, és akkor elvi álláspontjának megfelelően Trockijnak nem lehet ellenvetése az Ukrajnával kötendő békével szemben. Trockij egyetértett ezzel a felfogással. „Ez így van — mondta. — Győződjenek meg egy küldött által a helyzetről, és cselekedjenek aztán aszerint." Végezetül megkísérlem a megbeszélés eredményét összegezni. Két dolgot kell egymástól megkülönböztetnünk: a modus procedendi-t,33 azt a kérdést, hogyanjutunk ki abból a zsákutcából, amelybe a tárgyalások jutottak, és a szerződésszöveg tartalmának a megfogalmazását. Ami a modus procedendi-t illeti, úgy gondolom, vállalhatom, hogy Czernin gróf a következő ülésen azt az indítványt teszi, hogy tegyék félre azt a kérdést, vajon a tervezett területváltozások annexiónak tekintendők vagy sem, és java-31 Vaszilij Mihajlovics Altvater (Altfater) (1883-1919) orosz ellentengernagy, az orosz delegáció tagja a breszt-litovszki fegyverszüneti-, majd béketárgyalásokon. 32 Olekszander Sevijuk (1893-1941) az ukrán delegáció tagja a breszt-litovszki béketárgyalásokon. 33 Eljárásmódot.
