Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
1452 OROSS ANDRÁS gróf készített a Tisza-Maros menti erősségekről. Egyrészt megörökítette azokat a várakat, sáncokat, amelyek lerombolására a karlócai békét követően sor került, de felmérte a kiépülőben lévő erődöket is, mint például Arad vagy Szeged várait.5 0 A Tisza menti várak rombolásának felügyeletét ugyanakkor a szegedi várparancsnok, Johann Friedrich Freiherr von Globitz látta el. Az elsősorban földdel és fával erősített Becse, Becskerek és Zsablya Tiszán túli sáncait a tavasz folyamán sikerült széthordani.51 A költségekből 400 forintot a szegedi prefektúra fizetett ki Globitz részére.5 2 A márciustól májusig tartó munkálatokat Christoph Collet hadmérnök vezette, aki napi 3 forintot szeretett volna kapni, hiszen ez esetben nem kijelölt állomáshelyén, azaz nem az aradi várnál teljesített szolgálatot.53 A visszafoglaló háború utáni helyzet visszásságára jól világít rá, hogy a szegedi vár, bár központi szerepet szántak neki az új katonai berendezkedésben (itt volt a közös Tisza-Maros Határőrvidék vezetőjének, Leopold Schlicknek a székhelye), mégsem képviselt megfelelő védelmi erőt. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Tisza felőli oldalon folyamatosan omlottak az összekötő falak, sőt előfordult, hogy az egyik bástya egy része is a Tiszába szakadt.54 A Marsili hadmérnök szorgalmazására végrehajtandó falépítés mellett a Tisza túlpartján lévő sáncokat és kaszárnyát le kellett rombolni és minden felszerelésével együtt a szegedi várba átszállítani. Bernhard Herdegen prefektust és Joseph Comet provizort ezért utasították, hogy a javítási munkálatokra biztosítsa a megfelelő nagyságú pénzösszeget, noha erre már nem volt elegendő kerete a szegedi kamarai hivataloknak.55 Érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy miközben ezen a területen rengeteg pénzt kellett előteremteni a fent vázolt különféle munkálatokra, ugyanakkor a hadjáratok miatt megfogyatkozó és tovább szegényedő lakosság csak szerény jövedelmeket tudott előteremteni a kamarai hivatalok számára. Az ország belső területére került várak lerombolásának problémái Az Einrichtungswerk várakra vonatkozó általános koncepciójának érvényesülése ezen erősségek esetében is jól megfigyelhető. A tanulmányban részletesen bemutatásra kerülő várak közül Simontornya, Eger, Székesfehérvár, Vár-50 E vár(alap)rajzokat a Bolognai Könyvtár anyagából kiadta: Kisari Ballá György: Marsigli tábornok térképei. Bp. 2005. (A témára vö. még Molnár Mónika tanulmányát ugyanezen számban.) 51 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 411. 1701. Mai No. 135. fol. 314v. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az erődített helyek egyáltalán nem klasszikus értelemben vett várak voltak, hanem a több éven át ezen a területen folytatott hadjáratok miatt erődített sáncokról volt szó. 52 MOL E 286 1701. Apr.-Juni No. 408. 53 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 412. 1701. Dez. fol. 672v. 54 MOL E 281 1700. Aug. No. 68. A Tisza áradása és erős sodrása többször is gondot okozott Szeged váránál. Joseph Comet szegedi provizor jelentette a Budai Kamarának, hogy a Tisza felőli oldalon a beomlott falszakaszon a fa- és földtöltések is teljesen elpusztultak, így ha nem kap több pénzt a vár rendbehozatalára, akkor a két éve épített részeket újra kell majd emelni. Uo. 1701. Apr.-Juni No. 429. 55 MOL E 286 1701. Apr.-Juni No. 409. Feltehetően a fent ismertetett munkákra költöttek várerődítés címén 1702-ben 408 forintot. Uo. 1703. No. 280.
