Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1451 gyei jobbágy pedig 1 hónapot dolgozott a külső vár védműveinek és palánkjának lebontásán.4 1 1701 folyamán Dél-Magyarországon fontos események zajlottak: a létrehozandó Határőrvidék berendezésére kiküldött bizottság tevékenysége, Arad várának kiépítése, Szeged várának javítása és a korábban keresztény kézen lévő, Maros és Tisza menti várak lerombolása. Külön rendeletben nem szabályozták, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció alkalmazottai mekkora összeget költsenek mindezek finanszírozására, ez minden esetben a katonai parancsnok határozottságán és befolyásán múlott. A többek között Jean Louis Rabutin de Bussy, Erdély katonai parancsnoka, Leopold Schlick gróf, az alakuló Tisza-Marosi Határőrvidék katonai vezetője és Luigi Ferdinando Marsili (Marsigli) hadmérnökökből álló bizottság élelmezését Christian Chilko lippai harmincadosnak kellett saját hivatala jövedelmeiből, pontosabban a törökök által éppen megszállni készült karánsebesi körzet tizedeiből fizetnie.42 A későbbiekben a halmágyi és a desznai körzetek bevételeit foglalták le nemcsak e célra, hanem részben az aradi építkezéseknél dolgozók élelmezésére is.4 3 A Maros menti várak lerombolását (a karlócai béke ezen rendelkezésének végrehajtását a temesvári beglerbég folyamatosan és erőteljesen szorgalmazta4 4 ), illetve Arad kiépítését a vár német katonai parancsnoka, Georg Wilhelm Löffelholz von Kolberg irányította. 1701 márciusában kezdte meg Fenlak és Csanád sáncainak széthordatását és az árkok feltöltetését.45 A tavasz folyamán a csanádi, illetve a karánsebesi rombolás befejeztével a munka felügyeletét ellátó Neuburg-ezredet átvezényelték a következő feladathoz, Lippa rombolásához.4 '' Mivel az aradi építkezésen és a lippai romboláson sok katona és mintegy 600 jobbágy4 7 teljesített szolgálatot, ezért a megérkezett ezred miatt élelmezési gondok léptek fel mindkét helyszínen, amelynek megoldását vagy a Budai Kamarai Adminisztráció szegedi prefektusától, Berhard Herdegentől, vagy lippai harmincadosától várták volna. Utóbbi akkora erőket mozgósított, hogy a karánsebesi körzet bevételeiből ide is csoportosítson át élelmiszert, hogy számadásaival teljességgel elmaradt, amiért a budai központból komoly megrovásban részesítették.4 8 Lippa lerombolása miatt pedig nemcsak a katonaságnak kellett a folyó túlpartján új támaszpontot keresni,4 9 hanem a kamara is régi-új hivatalt állított fel Tótvárad központtal. Az utókor számára maradandó értékkel bírnak azok a várrajzok, amelyeket a határkijelölő bizottság munkáját irányító Marsili 41 MOL E 281 1700. Dez. No. 57. 42 Uo. 1699. Okt. No. 39. és Nov. No. 44. 43 MOL E 286 1701. Jan-März No. 1-2. 44 Uo. 1701 Jan.-März No. 175. és ÖStA KA H KR Prot. Exp. Bd. 411. 1701. März No. 106. fol. 187v . 45 A munkákhoz a környező megyékből 300-400 jobbágy ingyenmunkáját igényelte. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 411. 1701. Febr. No. 147. fol. 137v. 46 ÖStA FHKA HKA HFU RN 414 1701. Aug. fol. 83-84. 47 MOL E 286 1701 Jan.-März No. 307. A Magyar Királyi Udvari Kancellária rendeleteivel kötelezte a vármegyéket ingyenmunka kiállítására. MOL A 14 1701. No. 18. 48 MOL E 286 1701. Juli-Sept. No. 227. 49 Rabutin terve az volt, hogy Solymost és Tótváradot kell erősíteni, amit a lippai harmincad bevételeiből finanszírozott volna. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 411. 1701. Apr. No. 9.
