Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1449 őszén parancsot adott a szigetvári kapitánynak, Johann Joseph de Huynnak, hogy a tolnai, mohács, bajai és kaposvári élelmiszerraktárnál szolgáló katonaságot a szigetvári helyőrségbe integrálja.33 Huyn tiltakozásai (amelyekben a szigetvári kaszárnyák szűkösségére utalt3 4 ) ellenére minden bizonnyal végrehajtották az élelmiszerraktárak felszámolását, mert a siklósi körzet és az ott (Savoyai Jenő és Aeneas Caprara birtokában) lévő uradalmak tizedeit Eszékre szállíttatta Philipp von Duellersperg pécsi kamarai prefektus.35 A kamara alkalmazottait azonban talán még ennél is jobban foglalkoztatta, hogy ki élvez és milyen mértékű tizedmentességet. Jó példa erre a kaposvári körzet, ahol a Batthyány Ádám dunántúli főkapitány támogatását teljes mértékben élvező3 6 kaposvári, igali magyar és laki horvát huszárok igényelték (mint volt végvári katonák) a terményszolgáltatás alóli mentességet. Ernst Heher kaposvári provizor természetesen értetlenségét fejezte ki a főkapitány véleménye miatt, hiszen Batthyány — mint földesúr — különböző szolgáltatásokat követel saját szentgróti, körmendi, csíkvári, hídvégi volt huszáraitól, így ezt a magyar király, mint földesúr úgyszintén megteheti az említett helyek katonasága esetében.37 A hosszas vitákat végül egy 1701. novemberi rendelet volt hivatva megoldani, amely a katonákat választás elé állította: vagy letelepednek és adót fizetnek, vagy az állandó hadsereg ezredeiben vállalnak szolgálatot.3 8 Dél-Magyarországon, a Bácskában a visszafoglaló háború alatt betelepült és különböző kiváltságokat (szabad vallásgyakorlat, adómentesség, vajdaválasztás, önigazgatás és bizonyos fokú önálló hadszervezet) elnyerő rácok problémájajelentkezett mind erőteljesebben. A bécsi udvar a vármegyei közigazgatást, a szerbek és a magyarok ellentéteire hivatkozva teljesen kizárta, helyette a területet kizárólag az Udvari Haditanácsnak és az Udvari Kamarának rendelte alá. Az 1690-es évek elején a Budai Kamarai Adminisztráció területén, Buda és Eszék között a Duna két oldalán letelepített rácok többször okoztak komoly gondot nemcsak az ottani magyar lakosságnak, hanem a kamarai alkalmazottaknak is. A két népcsoport közötti feszültségek miatt nyilvánvalóvá vált, hogy maradásuk e területen csak további ellenségeskedést és nyugtalanságot szülne. Az 1690-es évek második felére a Maros, Duna, Tisza, Dráva vonalán létrejött főkapitányságok szervezetében részben letelepített rácok viszonyában két fő feladat körvonalazódott a karlócai béke idejére, amelyek végrehajtása érdekében több bizottságot is kiküldtek. Az egyik letelepítésük megszervezése, valamint szervezetük és számuk megállapítása volt, amelynek fontossága abban rejlett, hogy a szabadabb elemek ne költözzenek vissza török területre, ezzel komolyan csökkentve a Habsburg Birodalom védelmi erejét. A másik, a szepa-33 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 409. 1700. Okt. No. 97. fol. 508r. 34 Uo. 1700. Nov. No. 32. fol. 557r-v. 35 MOL E 281 1700. Nov. No. 16. 36 Uo. 1698. Mai No. 16. 37 MOL E 286 1701. Apr.-Juni No. 359. Olyan várakban szolgálatot teljesítő egykori katonaelemek is igényeltek tizedmentességet a Budai Kamarai Adminisztrációtól, amelyek már magánkézben voltak, pl. Kereskényi László koppányi kapitány (MOL E 281 1699. Aug. No. 488.) vagy a zsámbéki huszárok (uo. Sept. No. 30.). 38 MOL Magyar Kancellária Levéltára, A 14, Insinuata Consilii Bellici (a továbbiakban A 14) 1701. No. 65.
