Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
ERTELMISEGI UTKERESES A 16. SZAZADBAN 1433 Ennek egyik oka volt, hogy a vágyott közéleti siker mellől a remélt magánéleti boldogság — úgy tűnik — elmaradt. Nevezetesen az elmaradt házasságra gondolunk, amely a Dudith és Forgách karrierjében beállt törésben egyaránt fontos szerepet játszhatott. Forgách Ferenc Dudith-tal nagyjából egy időben mondott le püspöki címéről, majd valamivel később többi hivataláról. Eletük e komoly változás után kezdetben alapvetően egyazon irányba fordult, az udvari élettől független, literátusi létforma felé.14 8 A különbség közöttük az volt, hogy Dudithot alapvetően befolyásolta a házasságkötés szándéka, Forgáchot pedig talán csak másodlagosan. Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy a cölibátussaljáró püspöki-udvarnoki karrier e két ember számára csak akkor érte volna meg, ha a kezdeti gyors sikereiket állandóan újabbak követik. Ez a tizenegy éven át csupán a váradi püspöki címet birtokló Forgách esetében nem éppen volt igaz, de kimagaslóan magas legátusi jövedelme ellenére Dudith sem sikerként könyvelte el lengyelországi küldetését. Dudith házasságkötése azonban olyan következményeket vont maga után — társadalmi presztízsveszteséget és exkommunikációt —, melyeket Forgách Ferenc érthető módon nem kívánt magának. Nem tudjuk tett-e korábban próbálkozást az egyházi rend alóli pápai feloldozás megszerzésére, de valószínű, hogy erre mint az „antitrinitárius" János Zsigmond tanácsosa nem sok esélye lett volna. A fejedelem halála után azonban az új uralkodó, a katolikus Báthory István kancellárjaként nem volt, ami tartóztassa. Feloldozásra irányuló kérelmén már 1572 tavaszán dolgozni kezdett - tudjuk meg XIII. Gergely pápához írt leveléből, csakhogy közbejött V Piusz halála májusban.14 9 Végül a diszpenzációt az 1572 őszén Báthory udvarához csatlakozott Berzeviczy Gergely járta ki Forgách Ferenc számára Rómában. A követküldés ötlete valószínűleg Forgáchtól származott, fő célja Báthory bemutatkozása volt a világ egyik fő diplomáciai színpadán. Berzeviczyt megelőzte Forgách és Báthory levele, mindkettő a kért feloldozás tárgyában íródott. Forgách állítása szerint már Érdél} be költözése is a vágyott pápai felmentéssel függött össze.15 0 Ha ebben egy csöpp igazság is volt, akkor is csak fordított értelemben: Itáliában maradván a diszpenzáció megszerzésére semmilyen jövőbeli esélye nem lett volna. A pápához intézett, nyomtatásban is megjelent köszöntő beszédében azonban Berzeviczy „hibát vétett": Báthoryt fejedelemnek címezte, amiről Miksát azonnal értesítették. Ez ellentmondott Miksa és Báthory titkos egyezményének, és ismét a fejedelemség és konkrétan Forgách és köre ellen fordította a császár haragját. Báthory kénytelen volt békítő levelet küldeni, amelyben igyekezett követét, amennyire lehetett, kimenteni. Mellesleg kérte, hogy Miksa ne nehezteljen kancellárjára, annak vádlóira pedig ne hallgasson.15 1 148 Vö. Almási G.: The Uses of Humanism i. m. 156-158. 149 Sörös Pongrác: Forgách Ferencz házassága terve. Turul 17. (1899) 144-146. 150 A leveleket úgy fogalmazták, ne derüljön ki egyértelműen fel volt-e szentelve Forgách áldozópapnak. Ennek megfelelően a felmentésben is szerepelt a kitétel, hogy csak akkor érvényes, ha Forgách nem volt áldozópap. Sörös P: Forgách Ferencz házassága i. m. 145. 151 1573. márc. 12.: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. Kiad. Veress Endre. 1. köt. Bp. 1944. 240-242.; Veress Endre: Berzeviczy Márton 1538-1596. (Magyar történeti életrajzok.) Bp. 1911. 73-81.
