Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
1434 ALMÁSI GÁBOR A pápai felmentés ellenére a házasság nem sikerült. Berzeviczy Gergely erről következőképpen tájékoztatta Dudith Andrást egy — reumás lábfájdalmak miatt — Kovacsóczy Farkasnak diktált, Kolozsváron kelt levélben: „A mi Forgáchunk eléggé jól van, fényesen él és elemében van, mindössze egy szép feleség hiányzik neki, aki ezt a boldogságot megédesítené a számára. Én már javasoltam neki néhányat, minthogy nem idegenkedik az életnek ettől az intézményétől, mégis, nem tudom, mi okból, de annyira félénknek és lassúnak mutatkozik ennek a tervnek érvekkel való kifejtésében. Minél tovább sodorja ideoda a bizonytalan tervezgetés ezt a már lassan idős korba lépő embert, annál kevesebb ideje marad majd az olyannyira kívántjavak élvezésére."15 2 Forgách a következőként nyilatkozott ugyanerről Dudith Andráshoz címzett magyar levelében. „Magam felevl ezt Írhatom, hogy meg meg nem neoztem. Mert papotolys dispensatiom vagion, de nalvnk igen zevk az ember, nynch en hozzam illendoe ember. Ez ideigis meg lett volna, ha talaltam volna bar chak mediocriter hozzam illendeot. Immár nem tvdom az Isten myt ad, de akaratom az, hogy mezze ne halazzam."153 Az esküvő tehát már rég meg lett volna — akár a pápai relmentés nélkül is —, ha talált volna magához illő párt. Ez persze a levél címzettjének szánt verzió, mint tudjuk, Dudith hasonló felmentéssel annak idején a legkevésbé sem törődött. Mielőtt Forgách Ferenc életének utolsó jelentősebb eseményeire rátérnénk, érdemes röviden visszatérni Berzeviczy Mártonra és Kovacsóczy Farkasra, akik e levelek írásakor Forgáchcsal együtt Kolozsváron voltak. Berzeviczy Ferdinánd király utolsó éveiben ígéretes udvari karriernek nézett elébe. Kezdeti sikerei azonban sokkal inkább személyekhez kötötték, mintsem az amúgy is ingatag lábakon álló kancelláriai intézmény struktúrájához. Nádasdy Tamás nádor, majd Ferdinánd király halála, illetve Forgách politikai leértékelődése nem sok esélyt hagyott a remények valóra váltására. 1563 után jobb stratégiának tűnt külföldi tanulmányait folytatni. Mikor 1567-ben a Párizsból visszatérő Berzeviczy megjelent Magyarországon, Pornón egy rosszkedvű, az udvari karrierrel végleg szakítani kívánó Forgách Ferencet talált, így a külföldi tanulmányút folytatása ismét jó ötletnek tűnhetett. Erre a nyári országgyűlés után, mint tudjuk, sor is került: ettől kezdve a padovai tartózkodásnak sokáig nem volt igazi politikai alternatívája.15 4 Érdekes módon a meglehetősen leértékelődött erdélyi udvart Forgách Ferenc kancellári kinevezése sem tette sokkal vonzóbbá Berzeviczy számára. Első próbálkozásai ugyanis nem ide, hanem Bécsbe vezettek. Bármennyire is örömmel üdvözölte Zsámboky Berzeviczynek ezt a döntését, Zsámboky és a Padovában tanuló ifjabb Liszthi János, illetve tanítómestere, Hugo Blotius támogatása nem jelentettek igazi ajánlást az udvarba. 152 1573. nov. 23. „Noster Forgacius satis bene valet, lautus est et triumphat, deest tantum illi bella uxor, quae hanc felicitatem ei iucundiorem reddat. Ego ei auctor fui hucusque, quandoquidem ab hoc vitae institute non abhorret, sed tarnen nescio quare tam trepidum et tardum in istiusmodi consilii rationibus explicandis se praestet. Quo diutius homo aetate iam ad senectam vergente incerto hue et illuc fertur consilio, hoc breviore tempore tam exoptato bono perfruetur." Andreas Dudithius: Epistulae. Szerk. Lech Szczucki - Szepessy Tibor. Vol. 2. 1568-1573. Bp. 1995. 562-564. 153 1573. nov. 26. Dudithius, A. : Epistulae. Vol. 2. i. m. 566. 154 Kárpótlást jelenthetett, hogy Berzeviczy a padovai egyetemi szervezetnek aktív részesévé tudott válni.