Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1362 KURUCZ GYÖRGY sek támogatásáról. A császárnak tehát sikerült a magyarok külpolitikai számításait keresztülhúznia.10 1 Festetics Györgynek II. Lipót egyértelműen azt a szerepet szánta, hogy az ellene lefolytatott haditörvényszéki vizsgálattal az ülésező rendeket figyelmeztesse: külföldi segítségre immáron nem számíthatnak, és mindent megtehet, mivel a tényleges hatalom az ő kezében van. Július 15-én Festeticset Bécsbe rendelték, s bár levelében a gróf azt tudakolta, hogy katonaként vagy magyar nemesként jelenjen-e meg, a válasz előrevetítette a várható eljárást: mint katona jelenjen meg a Haditanács előtt. E mozzanat azért lényeges, mert magyar nemesként elvben a törvények védelme alatt állt, hosszas vizsgálat nélkül nem lehetett volna elítélni, és az uralkodónak az adott helyzetben érdeke volt a törvényesség betartása. Katonaként viszont engedelmeskednie kellett: Bécsbe érkezése után megfigyelés alatt tartották, majd kihallgatták. Augusztus 6-án tizennégy nap fogságra ítélték, majd anélkül, hogy hazatérhetett volna, azonnal új állomáshelyére, a Németalföldön állomásozó La Tour dragonyosezredhez kellett volna utaznia.102 A vizsgálat kapcsán Marczali Henrik a múlt század elején Festeticset úgy jellemezte, hogy „nemcsak hazafiasság volt lényében, hanem az elismerésre való törekvés, a népszerűség vágya is."10 3 Bár természetes emberi tulajdonság az elismerésre való törekvés, ez az ítélet azonban inkább Laczkovics János kapitány önigazoló jelentésére támaszkodik, aki utóbb — hogy rangját visszanyerje — Festeticsnek az eseményekben vállalt tényleges szerepén túlmenően, még emberi gyengeséget és erőszakosságot is felrótt.10 4 Az országgyűlésre gyakorolt hatás azonban nem maradt el, mert a kezdeti felháborodás után a rendek szépen elhallgattak, különösen azután, hogy a porosz megegyezés híre elterjedt, és Lipót német ezredeket rendelt Budára. A lélektani ráhatás mestereként az uralkodó emberei azt is elhíresztelték, hogy a poroszok kiszolgáltatták a velük kapcsolatot keresők névsorát, s nemsokára felségárulási pereket fognak indítani ellenük.105 Az uralkodó e szándékát többek között azzal nyomatékosította, hogy Festetics György fogságát meghosszabbíttatta, és újabb vizsgálatokat rendelt el. Ezúttal már a tisztek folyamodványának elkészítésében vállalt szerepe mellett, keszthelyi nyilvános szereplését is terhére rótták. Festetics úgy védekezett, hogy Laczkovics János ajánlkozott az adott helyzetben, és Keszthelyen ő a mágnások, nem pedig a bandérium esküjét tette le. Szeptember 7-én Festetics György folyamodványt juttatott el II. Lipóthoz, amelyben kifejtette, hogy törvényes uralkodójának ismeri el, cselekedetei soha nem irányultak személye ellen, valamint kéri, hogy azok ellen a tisztek ellen, akik vele kapcsolatban álltak, szün-101 Magyarország története V/l. i. m. 90-91. 102 Szabó D.: i. m. 237-239. 103 Marczali H.: Az 1790/91-diki országgyűlés. II. i. m. 102-103. 104 Benda K.\ i. m. I. 517-529. Érdemes megemlítenünk, hogy miután a többi tiszt (konkrétan Laczkovics kapitány és Szily hadnagy) nem akarta az áthelyezést elfogadni, Sándor Lipót nádor az ügyükben eljáró Pest vármegyei küldöttséggel közölte, hogy a kérdéses tisztek katonai függelemsértést követtek el, és ügyük csakis az uralkodó jóindulatától függ. Mályusz E.: i. m. 261. 105 Óz Pál diétái naplója fontos forrás a hangulatváltozások megítéléséhez. Benda K.: i m. I. 214-242. Vö. még: Magyarország története V/l. i. m. 92-93.
