Századok – 2006

KRÓNIKA - Puskás Júlia (Gyáni Gábor) 1335

1336 KRÓNIKA mányait, amelyek némelyikénél intézetbeli munkatársa, Kolossá Tibor, illetve a kliometrikus kutatóként ismert kanadai Scott M. Eddie is közreműködött szerzői minőségben (és természetesen egy számítástechnikai szakember is mindig ott volt harmadikként), a hatvanas-hetvenes évek magyar gazdaságtörténet-írásának a legmaradandóbb produktumaiként tarthatjuk számon ma is. Üj korszak kezdődött Puskás történészi pályafutásában, midőn családi élményektől is indíttatva belevágott az amerikai magyar kivándorlás történeti feltárásába. О az első hivatásos magyar történész, aki a magyar és az amerikai forrásokat, valamint a nemzetközi (főként az amerikai történeti és szociológiai) szakirodalmat módszeresen és szorgalmasan feltárva történetírói elbeszélésbe foglalta a tengerentúli magyar kivándorlás és az amerikai magyarság múltját. Több egymást követő amerikai ösztöndíjnak is köszönhetően, melyek lehetővé tették számára, hogy szoros és állandó szellemi kapcsolatokat tartson fenn a minnesotai Immigration History Research Center-rel, az amerikai ki- és bevándorlás Egyesült Államokbeli kutatási központjával, az 1970-es évektől egyremásra publikálta itthon és külföldön az e témába vágó tanulmányait. Az intenzív kutatómunka időleges lezárásának szánta az Akadémiai Kiadónál 1982-ben megjelent monumentális munkát, a Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940 című több mint 600 oldalas monográfiát, amivel a nyolcvanas évek derekán akadémiai doktori fokozatot is szerzett. Nem véletlen, hogy a könyv — némileg rövidebb formában — a magyar kiadással egy időben angolul is napvilágot látott az Akadémia Kiadó Studia Historica című sorozatában (From Hungary to the United States 1880-1914). Hiszen Puskás Julianna egyike volt azoknak az akkoriban ritka magyar történészeknek, akik kutatásai nemzetközi tudományos kontextusba ágyazódtak, mely kutatások eredményei ráadásul komoly érdeklődést keltettek Nyugaton és Keleten egyaránt. A nemzetközi migrációtörténeti körökben mind nagyobb megbecsülést és elismerést kivívó Puskás ezért is szánta rá magát a nyolcvanas években egy nemzetközi kutatási projekt megszervezésére. 1984-ben Budapesten rendezte meg a Közép-Kelet- és Délkelet-Európái tengerentúli kivándorlás témájának szentelt nemzetközi tanácskozást, melyen hét országból érkezett kutatók tartottak referátumokat. A 15 előadás anyaga bő fél évtized múlva jelent meg egy általa szerkesztett kötetben Overseas Migration from East-Central and Southeastern Europe 1880-1940 címmel az Akadémiai Kiadó Studia Historica című sorozatában. A kötet párját ritkítja a téma historiográfiájában. Migrációtörténeti kutatásait Puskás Julianna az ideig elsősorban makroszinten folytatta. Az 1982-es opusz fő célkitűzései között is mindenekelőtt a kivándorlók számszerű behatárolása, a kivándorlás okainak makroszintű tisztázása, a hazai kivándorlás nemzetközi migrációs folyamatokba történő beágyazása, a tömeges kivándorlás magyarországi visszahatása, valamint a kivándorlásról folytatott korabeli diskurzus rekonstruálása szerepelt. Munkájának második felét az amerikai magyar kivándorlók közösségeinek szentelte, feltárva a kinti letelepedés térbeli dimenzióit, a bevándorlók foglalkozási és társadalmi beilleszkedésének a folyamatát és főbb irányait, az amerikai magyarok etnikai közösségi életének alakulását és nem utolsó sorban az integrálódás (akkulturáció, asszimiláció) buktatóit és sikereit.