Századok – 2006

KRÓNIKA - Puskás Júlia (Gyáni Gábor) 1335

KRÓNIKA Puskás Julianna 1929-2005 Ahhoz a nemzedékhez tartozott, melynek tagjai számára a közvetlenül az 1945 utáni évek hozták magukkal az életüket mindvégig meghatározó sorsdöntő élettapasztalatokat. A Szatmár megyében fekvő Szamosszegen szegény paraszti családba született Puskás Julianna. Olyan faluban nevelkedett, amely az amerikázók jellegzetes életét élte a századforduló ideje óta. Nem volt kivétel ez alól a Puskás család sem: apja (még 1938-ban) és egyik fivére egyaránt kivándorolt az Egyesült Államokba és mindketten ott is maradtak életük végéig. Ez a sajátos családi háttér évtizedekkel később a kivándorlás szenvedélyes kutatójává tette őt. A népi kollégisták nemzedékéhez tartozott tehát, aki a Mátészalkán, Szatmárnémetiben, majd Debrecenben elvégzett középiskola után, 1948-tól a Pázmány Péter, időközben Eötvös Lórándra átkeresztelt budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarán folytatta tanulmányait, ahol 1952-ben történelemtanári diplomát szerzett. Ezt követően nyomban kutatói pályára lépett Puskás Julianna, elsőként (1952 és 1954 között) a Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságtörténeti tanszékén kapott tanársegédi állást, ahonnan tanszéki főnöke, Pach Zsigmond Pál segédletével (aki az MTA Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese ekkor tájt) 1955-ben az akadémiai intézetbe került át tudományos munkatársnak. Az ígéretesen induló történészi pálya íve továbbra is felfelé tartott: 1959-től — Ránki György oldalán — Puskás Julianna látta el öt évig az Intézet tudományos titkári teendőit. Tudományos érdeklődése, a korszellemnek megfelelően, kezdetben az agrártörténet felé fordult. A 19. és 20. század fordulójának magyarországi mezőgazdaságát és agrárnépességét vizsgálta tanulmányok hosszú során át. Bölcsészdoktori értekezését az első világháborús hadigazdálkodás kialakulásáról és működéséről írta. Dolgozata főbb eredményei, melyek az 1958-ban útjára indított Történelmi Szemle hasábjain jelentek meg, máig érvényesek. Következő témája a földbérleti rendszer létrejötte és szerkezete, valamint az agrárstruktúrára gyakorolt hatása. A tárgyból készített kandidátusi értekezését (A földbérletek elterjedése és szerepe a mezőgazdaság tőkés fejlődésében a 19. század végéig) 1963-ban védte meg. Erről a problémáról mindmáig Puskás Julianna akkori történeti vizsgálatai állnak csupán rendelkezésünkre, ezért is kár tehát, hogy az értekezés könyv alakban azóta sem látott napvilágot. S bár a hatvanas évek végétől témát váltott, megkezdve az amerikai kivándorlás évtizedeken át lankadatlanul folytatott vizsgálatát, agrártörténeti kutatásait sem hagyta végképp faképnél. Egyik úttörője volt hazánkban a kvantitatív történetírásnak, amit a 19. század végi, 20. század eleji értékes agrárstatisztikák módszeres (kezdetben még nem számítógépes) feldolgozásával oldott meg. A témáról közzétett tanul-